Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.

1904. október 1.

260 1904 október 6-án. — e. b. ü. 4. 5. 260 itélt: A solti egyházmegye közigazgatási bíróságának az 1904 aug. 16-án hozott 2. számú ítéletének nem felebbezett része érintetlenül hagvatik. ellenben azon felebbezett részét, melyben az egyházi hivatalnokok a védgátfentartási évi járulékok fizetésére köteleztetnek, az egyházkerületi közigazgatási bíróság megváltoztatja és ezen járulékok fizetésére a bogyiszlói ev. ref. egyházat, mint a föld tulajdonosat kötelezi. Indokok: A lelkészi és tanítói díjlevelek az egyházközség és annak belső hivatalnokai között kötött két oldalú szerződést képeznek, tehát csak az azokban megállapított jogok és kötelességek illetik és terhelik a javadalmas hivatalnokokat. Miután pedig sem a lelkészi, sem a tanítói díj levelekben esetleges vízszabályozási vagy védgátfentartási járulék, mint a lelkészt és tanítót illető terhes kötelezettség, egyetlen szóval sincs említve; ezen költségek 'kétségkívül a földtulajdonos egyházközséget terhelik, miután az 1891. évben 1525. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet világosan megállapítja, hogy a vízszabályozási terhek és járulékok dologi terhet képeznek és mint ilyenek a birtokos által viselendők. Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 121. §-a pedig törvényerejűleg megállapítja, hogy birtokos alatt sohasem a bírlaló vagy haszonélvező, hanem a föld tulajdonosa értendő. A kir. Curiának a fentebb idézett belügyminiszteri rendeletben felemlített döntvénye minden kétséget ki* zárólag kimondotta, hogy a vízszabályozási járulék nem képez közterhet, tehát mint ilyen a föld haszonélvezőjére ki sem vethető. Ezen indokoknál fogva a solti egyházmegyei bíróság fent idézett ítéletének felebbezett részét meg kellett