Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. május 6. 7.

iOOS május 7-én. — 28. 83 kek szellemi képességével, tudományos előképzettségével s a néptanítói általában szerényen való díjazásával, kijelenti, hogy a közműveltségi tantárgyak olyan magas fokát s illetőleg terjedelmét kivánni — mint a minőt az új miniszteri tanterv kiván — még korainak s a növendékekre nézve túlterhelőnek tekinti. Ebből kifolyólag : 1. A «hazai más nyelvnek* a tantervbe fölvételét kívánatosnak nem találja, sőt éppen a magyar nemzeti nevelés szempontjából, egyenesen indokolatlannak találja. 2. A német nyelv tanítását sem találja ugyan indokoltnak a magyar nemzeti nevelés szempontjából, de meghajlik a viszonyok hatalma s a hasznosság szempontja előtt s taníttatni kívánja a német nyelvet továbbra is és pedig gyakorlati alapon, a német költők és írók (Bürger, Goethe, Schiller stb.) művei olvastatásának és könyvnélkülöztetésének elhagyásával. 3. Az egyetemes történelmet csak keretnek tekinti s a háborúk, csaták — emlékezetet terhelő nevekkel s számokkal teljes — története helyett, a művelődési viszonyokra, fektetvén a fősúlyt. A magyar nemzet történetét egyszer óhajtja taníttatni, de annál részletesebben és annál alaposabban. 4. A mennyiségtanból az elsőfokú két és több ismeretlennel bíró egyenletek és a képzetes mennyiségekre vonatkozó részek, mint olyanok, melyeknek ismerete az elemi tanítóképezdékben s képzésben nem szükséges, kihagyandók. Szintúgy kihagyatni óhajtjuk: 5. A mértanból mindazon részeket, melyeknek tanítása a növendékekre nézve semmi gyakorlati haszonnal nem jár. 6*