Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. május 6. 7.

1903 május 1-én. — "26. 19 I. Egyházalkotmány. A törvénytervezet 1. §-ánál egyházunk czímére vonatkozólag, az alsó- és felsőbaranyai, kecskeméti, külső-somogyi és vértesaljai egyházmegyék fentartandónak véleményezik a most érvényben levő törvény első szakaszát, mely szerint egyházunk neve legyen továbbra is: «az evangelium szerint reformált magyarországi keresztyén egyház*. A solti egyházmegye a «keresztyén» szót kihagyni javasolja. A felsőbaranyai, ha a régi név változás alá esnék, az esetben «a magyar református egyház» elnevezést javasolja. A törvénytervezet szövegét csak a pesti egyházmegye fogadja el, míg Benkő István, ugyanazon egyházmegye főjegyzője, különvéleményében a «református evangélikus» elnevezést hozza javaslatba. A bizottság az egyházmegyék többségének véleményes javaslatát fogadja el, mely szerint egyházunk neve változást ne szenvedjen, hanem maradjon továbbra is «az evangelium szerint reformált magyarországi keresztyén egyház». Az 5. §-nál a második bekezdés 4-ik sorában e szavak után: «törvényes rendeletek» a külső-somogyi egyházmegye beiktatni kívánja még ezeket : «és a régi gyakorlat» alapján. Ugyanezen szakasz 5. bekezdésébe a kecskeméti egyházmegye bevenni javasolja, hogy az államhatalom segítsége első sorban «az egyháztanács által» veendő igénybe; azután így folytatandó: «Első esetben az egyháztanács, utóbbi esetben pedig az esperes»> ... a kimutatásra rávezeti a végzést stb. Ugyané bekezdés végére a pesti egyházmegye felvétetni óhajtja a mostani törvényből: «Az egyházi tartozásokra vonatkozólag az egyházkerület a pénzügyminisztert az iránt is megkeresheti, hogy a tartozásokat az államadók módjára hajtassa be.» A bizottság mind a három pótlást helyesléssel fogadja. A 8. §. 2-ik bekezdésébe a felső-baranyai és vértesaljai egyházmegye felvétetni javasolja, hogy «az erdélyi egy2*