Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1902.

1902. október 18.

104 1902 október 21-én. — 41 a következők: 1. Kájel Endre. 2. Kemenczky Gyula. 3. Keresztes Gyula. 4. Kovács Béla. 5. Kósa Ferencz. 6. Makai Sándor. 7. Megyeresi Béla. 8. Muzsnai Károly. 9. Nagy Vincze. 10. Varjas József budapesti ev. ref. theologusok; II. Varga Sándor, nagy-sarlói ref. tanító-káplán; 12. Baksay Sándor, 13. Bizik Jenő, 14. Boros Ferencz. 15. Borbély Miklós, 16. Böndi András. 17. Gsató Gábor, 18. Cseri Lajos, 19. Csontos György, 20. Doktor János. 21. Fehér Gábor. 22. Gál Ambrus, 23. Gájzer János, 24. Glökner Béla. 25. Kalotaszegi András, 26. Máté Gyula, 27. Molnár Pál. 28. Nagy József, 29. Nagy Lajos, 30. Sassi László. 31. Szegedi Sándor, 32. Szentpétery Sándor. 33. Szűcs Gyula. 34. Tóth Dienes. 35. Tóth Kálmán. 36. Varga Albert, 37. Varga László, 38. Weil Simon végzett tanítóképezdei növendékek; 39. Dékány András régi tanító; 40. Molnár Béla kántor-segéd; 41. Csankí Teréz. 42. V. Faragó Teréz, 43. Harnócz Eszter, 44. Igó Mária, 45. Molnár Zsuzsánna. 46. Lázár Irma Mária. 47. Skorna Lipót ka. 48. Szendy Jolán, 49. Vladár Erzsébet tanítónőjelöltek; 50. Vallástanítói vizsgát tett Gutschos Adolf. 1901/2-ben tehát vallástanítóságra képesíttetett l ; általános tanítói oklevelet nyert 49; összesen: 50 egyén. 1902. február 22-kén ismét összeült (immár harmadszor) az egyházker. tanítóképesítő bizotlság, de nem vizsgatartás végett, hanem hogy a nagyméltóságú vall. és közokt. miniszter úrnak a nőtamtó képesítés tárgyában kiadott 74306/1901. számú intézvénye tárgyában: továbbá tanítóképezdénknek vegyes tanítóképző intézetté alakítasa tárgyában tanácskozzék. Tanácskozásának eredményével itt nem foglalkozunk, miután az már az 1902. ápril 17-ikén tartott egyházkerületi közgyűlés előtt megfordult s abban a ft. Egyházker. Közgyűlés jkve 28-ik száma alatt határozott. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a hivatkozott miniszteri intézvényt úgy az egyetemes tanügyi bizottság (jkve 23. sz. a.) mint maga a It. és mlgos egyetemes konvent sérelmesnek találta autonómiánkra és ezért (jkve 61. sz. a.) a nagyméltóságú vall. és közoktatási minisztériumhoz feliratot terjeszteni határozott, kérve, hogy leiratának foganatosításától a mi egyházunk autonomikus jogának korlátozásával járna — eltekinteni méltóztassék.