Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1902.

1902. április 16. 17.

i9tk> ápril 11-cn. — 28. mennyi egyházi főhatósághoz egy intézvényt bocsájtott ki. melyben arra kéri azokat, hogy leánynövendékeknek férfitanitóképezdékben az osztály és képesítövizsgálatok letételére engedélyt ne adjanak, «mert az ilyen vizsgálatokra netán adott engedélyhez, a maga részéről kivételképen sem járulhat hozzá». Ezen eljárást a következőkkel indokolja: a) Hogy az utóbbi években a leánynövendékek anynyian özönlöttek a tanítónői pályára, hogy az alkalmazás nélkül maradt tanítónők egyre növekedő száma komoly társadalmi bajra vezethet: b) a törvény a tanitó- és tanitónőképzést külön-külön intézetekre ruházza. Ezen intézvényre vonatkozólag kettős irányú fölterjesztéssel kell a főtiszteletű egyházkerület elé járulnunk. I. Ezen miniszteri intézrény főtiszteletű egyházkerület úgy egyházkerületünknek, mint egyetemes református egyházunknak egy régi jogát szándékozik megszüntetni. Általánosan ismert szegénységünknél fogva hazai ev. ref. egyházunknak csak a legújabb időben keletkezett tanitónöképezdéje. Sőt a férfitanitóképezdék felállítása sem vihető vissza nagy messze időre. A nagykőrösi ev. ref. tanítóképezde, egyike az elsőknek, mely 1839-ben keletkezett s bár 1850 november 27-dikén megszűnt, de 1855 6-ban újra felállíttatott. Midőn- aztán országszerte elkezdettek nők által vezetett leányiskolákat állítani, maga az akkori helytartótanács utasította az ilyen tanitóhölgyeket és intézetvezetőket, hogy felekezetök tanitóképezdéinél osztályvizsgákat vagy képesítő-vizsgákat tegyenek. így tettek azóta folytonosan tanitóképezdénkben is tanitónőjelöltek képesítő vizsgálatot, kik közül egy párt (pld. báró Barkóczyné Dömök Antóniát és Dusóczky Károlynét) maga az állam tanitónöképzök igazgatásával bizott meg. Tanitóképezdénknek ezen jogát egyházkerületünk folyton fenntartotta és ahhoz való ragaszkodását újabban is kijelentette, így pld. újabban 1890. évi 36. számú végzése 27. pontja és 1898. évi 21. számú végzése 13. pontjában. De fenntartandónak jelentette ezt ki maga a főtiszteletű és méltóságos ev. ref. egyetemes konvent is 1900. évi április 24—27-diki 34. számú végzésében.