Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.
1900. október 20.
1900 október 2o-&n. — 78. 199 lanoknak az adót egészen is el kellett engedni, vagyis behajthatlannak ismerni el. Most már, a missiói lelkész kitűnő szorgalma s az egyházi tanács buzgósága és lelkiismeretessége mellett, az egyetemes konvent áítal kilátásba helyezett templomépítési tekintélyes segélynek (bár csak egy pár év múlva, de addig is az évi 5(HÍ forint eddigi segély megtartásával) a pécsi missiói egyház folytonos előmenetelére s felvirágozására számíthatunk, hogy a pécsi egyház, talán egy évtized alatt, virágzó anyaegyházzá fejlődhessék. VI. Hatvani missió. Az összes misszióink közt talán egy sincs, mely több erkölcsi és anyagi bajjal küzdene mint ez a hatvani. Bajainak eredeti forrása, hogy mikor az eredetileg i lévizgyörkhöz kötött 1 latvan attól elvált, azzal a tervvel. hogy a Gyöngyös anyaegyházhoz tartozó, de Hatvanhoz közelebb levó, s sokkal könnyebben megközelíthető s missióilag kezelhető számos szórvány az önállóvá vált Hatvanhoz lesz csatolható s ez által életrevalóvá fogna válni. Ámde Gyöngyös ebbe nem akart beleegyezni s a kecskeméti egyházmegye is megtagadta e gyöngyösi leányegyházaknak a pesti egyházmegyéhez tartozó hatvani missióhoz csatoltatását; pedig ez nem czélozta a leányegyházaknak a Gyöngyöstől való teljes elszakítását s a missiói gondoskodáson kívül a gyöngyösi lelkész kormányzata alól való kiszakítását; mert azok évek folyamán is. mikor a gyöngyösi lelkész «missió)) czím alatt évi 200 frt díjat élvezett, minden erről szóló évi jelentéseiben csak lelkészi látogatásairól, gondoskodásairól adott jelentést, missiói működésről pedig soha és semmit, így Hatvan, Hévizgyörktől, annak ismét anyaegyházzá váltával s előbbi szórványai visszanyerésével, megfosztva ; csak maga maradt s életerejének tetemes csökkenésével magát a csekély (300 frt) konventi segélylyel fenn nem tarthatta. Lutheránus tagjai ( 1/ 3) anyaegyházuk a mis-
