Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1896-1898.

1897. október 23.

8 1891 október 23-án. — 1. közgyűlést, hogy 0 Felsége koronás királyunk f. é. szeptember lió 25-én kibocsátott s a miniszterelnök úrhoz intézett, de egész hazánkat és nemzetünket megörvendeztető s elragadó legkegyelmesebb leiratáért Egyházkerületünk is hódoló feliratban fejezze ki legőszintébb hálája érzelmeit.» Püspök úr indítványának emelkedett érzéssel történt egyhangú elfogadása után. nz egyházi főjegyző által olvastatott a következő felirati javaslat: Felségen Császár és Apostoli király! Legkegyelmesebb Urunk! Az evangyelium szerint reformált dunamelléki egyházkerületnek Budapest székesfővárosban tanácskozásra összejött közgyűlése, munkálkodása kezdetén legmélyebb hódolnia nyilvánítására, érzi magát kötelezve Felségednek f. évi szeptember hava 25-ik napján kelt legkegyelmesebb eltialározásaért, a melylyel a magyar történelem tíz kiváló alakjának érczszobrokban megörökítéséi és a székesfőváros téréin felállűását saját udvartartása költségére elrendelni méltóztatott. Felséged e nagylelkű kijelentése szentkönyvünk ama szavait adja ajkainkra : magához hajlító a király az egész nemzetnek szívét, mint egy emberét s nem kell sóvárognunk, mint egykor a választolt népnek ilyen szóval: Jöjj haza mind Te, és mind a Te szolgáid (II. Sámuel 10. ÍA.), mert Felséged itthon, budai királyi lakából bocsátotta ki. a verőfényes őszi napol a nemzeti reménységnek tavaszává varázsoló kéziratát. Áldoll a kéz, mélynél,' egyetlen vonása milliókat ily egyenlő örömre és hálára lelkesít! Boldognak valljuk hazánkat, mely Felséged igazságos uralkodása alatt ily iránytadó fejedelmi lelt útmutatása melleit indulhat pályája második évezredének. Hála tartozása elismerésével fog e nemzet mindenha arra gondolni.