Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

184 1893 október 24-én. — 116. donképeni alapítójának s első szervezőjének. Intézmények, ha egyszer megszilárdultak, fennállanak magok erején is, de addig alkotó és vezető egyénők erejétől függ fennállásuk s megszilárdulásuk. Cseresnyés Sándor halála mindig nagy veszteség lett volna: ily korán valódi csapás és szerencsétlenség. Csak kérjük Istent, hogy a kidőlt oszlop helyett rendeljen ismét hasonlót, kegyelméből. A hívek összetartását, tevékenységét, áldozatkészségét, egyfelől helyzetök nehézségének eleven érzése, a nagy kath. püspöki városban, a hol úgyszólván folytonos ostrom alatt élnek s lélegzelnek, másfelöl az egyházkerülettől s főleg az egyetemes egyháztól évenként nyert segélyek élesztik és fokozzák, hogy önfentartásukra magok is mindent elkövessenek. A múlt évben befizetett 500 frt egyházi adójukat az ez évi befizetések már tetemesen fokozták, s az év végéig 700 frtra fognak menni. A hátralékok oly szépen folynak be, hogy az év végével alig lesz 20—25 frtnál több hátralék. A múlt évi adózók 180-ra ment száma ez évben 240-re, a lelkek száma 600-ról 700-on felül emelkedett. A keresztyéni szeretet adományait saját belkörükön kívül is terjesztették; az egyenként felkeresett hívek adományai, a debreczeni és kolozsvári fakultások, egyházi egyéb jótékony czélokra, szépen gyűltek; magoknak pedig, szintén az egyházi adón felüli önkéntes adományokból, 160 frton felül haladó összegből harmoniumot szereztek s már külön énekvezérök is van. Templom-építés állandó s legfőbb vágyuk. E czélra a lelkész és a presbyterek, felosztva magok közt, sorra járják a híveket, önkéntes ajánlatok tételére híva fel, valamint gyüjtőiveket is bocsátottak ki. E még csak megkezdett munka eredményéről, a tél végén fog a lelkész beszámolni. Pécs város területén kívül, a lelkész missiói működése, nem csak azokra a községekre terjed ki, melyek azelőtt, mint névtárilag felvett fiók-egyházak, egyik-másik anyaegyházhoz tartoztak, de Pecshez közelebb esvén, ide csatoltattak, hanem azokra a nagyszámú községekre is, melyekben csak egyes ref. lelkek szórványosan élnek és soha számba véve s anyaegyházhoz sorozva egyszer sem voltak. Úgy, hogy Baranya vármegye Pécsi járásában 90-re megyen a sürü, de majdnem kivétel nélkül* más vallású községek száma, melyekben a szétszórva élő reformátusok lélekszáma 500-ra mehet. Ezek, hova tartozandóságukról alig tudva, köztök az elkeresztelések, a vegyes házasságokban a téríté-