Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1892. október 1.
174 1892 október 4-én. — 49. 50. lelkészt és tanítót eltartani nem bír, itt a legtermészetesebb eljárás, azt missiói központtá tenni, s tanító-káplánnal látni el, hogy a lelkész maga, a tanító-káplánnal felváltva s teendőit megosztva tehessen eleget már a hívek gondozásának, mind a gyermekek — köztök az aszódi javító-intézetben levők — tanításának. Ez utóbbiakra nézve az igazságügyi minisztérium volna megkeresendő, hogy a ref. felekezetű növendékek részére külön hitoktató állomást kegyeskedjék elrendelni s annak az evangelikus hitoktatással egyenlő javadalmat rendszeresíteni vagy a mostani lelkészi javadalmat aránylagosan, vagy legalábbis felerészben, osztani meg a két felekezet lelkészei közt; a tanító-káplán javadalmazására segélyeztessék a hévizgyörki lelkész — az egész működés vezetése és felelőssége reá háríttatván. Erre évi 300 forint, a javító-intézettől várható legalább 150 frttal elegendő levén. A jászkarajenő-törteli kör. Alig alakult meg a j ászkaraj enöi anyaegyház, melynek — termékeny talajon s lelkes és buzgó magvetővel, már is szép jövőt Ígérhetünk: már is új sarjadéka fakadoz. A szomszédjában fekvő pestmegyei Törtei, nagy katliol. községben és a hozzá tartozó pusztákon, eddig számba sem véve, sehova be nem osztva, közel 300 ref ; lélek lakik, kiknek számba- és lelkigond alá vételére, illetőleg a karajenői lelkész s a törteli jegyző (szintén buzgó hívünk) által ez irányban már akkor megindított mozgalom továbbvitelére és szabatos alakba öntésére már m. é. püsp. látogatásom alkalmával intézkedtem. A megkezdett munka buzgón és sikerrel folytattatott. A törteli hívek leányegyházzá alakulása kimondatott; magokra az egyházi adót kivetették; annak 2/3-ad részét az anyaegyház lelkészének javadalmazására rendelték, ki ezért minden hónap első vasárnapján a községben megjelenni — s ott, egyelőre szívességből átengedett ideiglenes helyiségben, alkalmas magánháznál istentiszteletet tartani köteles. Azóta egy állandó imaház építésére magok közt gyűjtést indítottak; s a gyűjtött összegből a legfőbb szükségletről, az ideiglenes imaház felszereléséről, szentedények beszerzéséről gondoskodtak. Mindez azonban csak ideiglenes gondoskodás; mert Jászkarajenöröl a 11 km. távolban levő Törteire s még szétterülő pusztáira, lelkészi gondot, a mellett a számos gyermekek tanítását is ellátni alig lehetséges. Minélfogva egy állandó tanító-káplánság szervezése volna a legczélszerűbb s egyszersmind legolcsóbb mód is; mivel a törteli s