Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1891. szeptember 26.

1891 október 1-én. — 55. 109 Ekként eléretnék az, hogy a jogvégzettek a gyakorlati pályán sokkal biztosabban értékesíthető elméleti képzettséggel lépnének a gyakorlati életbe, s hogy az állam vizsgák közül az államtudományi, miként eddig, a közigazgatási pályákra lenne minősítő, a jogtudományi pedig pótolhatná az ügyvédség elöfeltételeül megkívánt jogtudorságot, és előfeltételét képezhetné a gyakorlati birói vizsgának is, annyival inkább, mivel a kötelező doktorátusok elejtésének eszméje úgy a jogi szakkörök, valamint az illetékes kormánykörökben is már megérettnek mondható. Ez ekképpen minősítő jelleggel felruházott mindkét államvizsgálaton a közoktatásügyi, illetőleg igazságügyi és belügyi kormányok közös megbízott által képviseltethetnék magukat és gyakoroltathatnák az ellenőrzést; esetleg az államvizsgálati bizottságoknak elnökei és bel- mint kültagjai, — előbbiek a jogtanárok, utóbbiak a birák, ügyészek és ügyvédek, illetőleg közigazgatási tisztviselők köréből. — a közoktatásügyi kormány által, a bel- és igazságügyminiszterekkel egyetértöleg volnának kinevezhetök. Mindezek folytán az értekezlet megállapodásait a következőkben foglalja össze : a) úgy az állam- mint a jogtudományi államvizsgák tantárgyai, azok belső összefüggése szerint több, de legalább is két-két vizsgára felosztandők; és pedig a két jogtudományi államvizsga tárgyai lennének: I. vizsga: *) magyar magánjog, kapcsolatban a házassági kánonjog elveivel; P) osztrák polgári jog, kapcsolatban a telekkönyvi rendtartással; y) magyar közigazgatási jog, kapcsolatban a pénzügyi joggal.