Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

22 1888. május 28-án. — 12. déseket; m. é. püspöki látogatásom elvetett magvai már is kikeltek s ez kétszeres örömmel tölti el keblemet. De az e. m. tanügyi bizottságok jelentései iskolaügyeinknek mindenütt haladását mutatják s hogv e haladásban visszaesés ne legyen, arra biztosítékot nvujt az összes egyházmegyékben a tanügyre fordított kiváló gond, a körlelkészi intézmény teljesen kifejlett volta s az egvházm. tanügyi bizottságok helyesen irányzó működése. A vallás-erkölcsi életre vonatkozólag is üdvös intézkedések tétetnek több helyen. Az isteni tiszteletek, az anyakönv-vezetés, a confirmációi s általában a vallásos oktatás csaknem kivétel nélkül mindenütt rendben vannak s az esperesi visitatióknak és a hol kell, az egyházmegyei intézkedéseknek tárgyai. Az erkölcsi bajok ellen lelkészeink s egyházi alsóbb hatóságaink a szükséges és lehetséges intézkedéseket megteszik. A vadházasságok több vidéken eláradt fertelmessége ellen komoly szó emelkedik s őszintén keresik az orvosságot több helyen. A segítség azonban nehéz s pusztán erkölcsi és egyházi fegyverekkel alig vívható ki; de azért az egyház és a szószék s papi gond tegye meg a magáét — sőt tegyék meg az egyházközségi bíróságok is s azért mert a polgári hatóságok részéről törvény hiányában, a kellő támogatást nem nyerjük — mi magunk mulasztás bűnébe ne essünk. Ugyanezt mondhatom az itt-ott a hívek vagy jobban mondva az egyháztagok részéről nagy mérvben felmerülő fizetési hátralékok behajtási ügyében némely világi hatóságok — első sorban a községi bírák részéről tapasztalható közönv, sőt szándékos kötelességmulasztással szemben is. Ne szűnjünk meg felvilágosítani a népet, hogy a magyar protestáns egyház önmagára, hívei áldozatkészségére s az egyház iránti tartozások pontos teljesítésére van utalva. De másfelől ne szünjünk meg a polgári hatóságokat, Zs. T. 5. '-ára való hivatkozással, a magok kötelessége teljesítésére felhívni. Mindenek fölött pedig minden áron kerüljük az egyházi tartozások hátralékainak évről-évre felhalmozódását — a mit több egyházmegye jegyzőkönyvéből, pl. a kecs-