Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1885. június 6. 8.

U t ó i m a. i Leborulunk előtted, Atyánk, hogy hálákat adjunk neked a testi és lelki jókért, a melyeket velünk közöltél, a te határtalan kegyelmed által! Ezért is, hogy e férfiút adtad nekünk, a kiben megmutattad a te lelked erejét. Felruháztad őt ritka tehetségekkel : az elmének világosságával, az akarat erejével, a léleknek ajándékaival, a hit, buzgóság és engedelem lelkével, és azt tetted, hogy ő mindezeket a mi javunkra használja, hogy tanítsa a gyülekezetet a te ismeretedre s vezérelje a te félelmedben, hogy igazgassa és kormányozza a te népedet bölcseséggel és igazsággal s cselekedetei által tegyen vallást az ő hitéről. Vajha az ő nemes példája hasson reánk s gyümölcsözzék mi bennünk is, a te neved dicsőségére. De mivel elvégeztetett dolog, hogy egyszer mindenek meghaljanak, (Zsid. IX. 27.) és e köztörvény alól a legjobbak és legnagyobbak sincsenek kivéve — és egyedül a te Szented, a kinek nem engedted, hogy rothadásr a jusson, (Zsolt. XVI. 10.) — annak okáért neki is meg kellett halnia, — engedd, hogy megőrizzük az ő emlékét, például magunknak és az utánunk jövőknek! Hogy mi is ugy tiszteljünk és dicsőítsünk téged, mint ő — s ugy végezzük a munkát, a melyet reánk biztál, mint ő végezte. Oh, Izráelnek főpásztora, ne hagyd tovább is őrizet nélkül a te nyájadat! Hanem rendelj időről-időre, a kik a te néped előtt járjanak, jó példaadással s őt mindig tehozzád vezéreljék, a Jézus Krisztus által. Őrizd és oltalmazd, Atyánk a te anyaszentegyházadat, a melyet e földön építettél, hogy legyen a te dicső-