Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.
1885. június 6. 8.
8 rátunk képe az idő mindent elsimító keze által mint elhalványodott emlékezetünkben, hogy hiába igyekszünk visszaidézni azt lelkünk álmaiban s panaszosan kiáltunk fel, hogy hát semmi sem maradt a mi reá emlékeztessen s puszta neve nem elég varázs-igének, hogy alakját elénk állítsa! De Török Pált nem érheti ily feledés közöttünk. Sokszor meg fogunk akadni egy-egy nehéz kérdésben s akkor így kiáltunk fel: hol van az ő bölcsesége, mely minden tévegből meg tudta találni a kivezető utat! Sokszor meg fog fogyatkozni bennünk a hit, ellankad a bátorság, megernyed a kitartás a lelkesedéssel kezdett munkában — s akkor azt kiáltjuk : hol van az Ő hite, mely hegyeket mozdított ki helyükből? (1. Kor. XIII. 2.) hol az ő bátorsága, melylyel. ha vasldnczok kőzött kellett volna is követséget viselnie,, nagy bátorsággal szólott mindig, a mint szükség volt szólania (Eféz. VI. 20.) — s mikor legtöbb háborúságot szenvedett és legtöbb bosszúsággal illettetett. akkor veve legnagyobb bátorságot sok tusakodással ? (1 Tliess. II. 2 ). Es kiáltani fogunk, hol van az ő állhatatossága és SZÍVÓS kitartása, melylyel az ő feltételeit soha el nem ejtette, s minden harczot. a melynek fegyvereit egyszer fölvette, végig harczolt, a diadalomig! Es kiáltani fogunk: hol van az ő csodálatos alkotó képessége, mely mustármagból élőfát növelt, (Máté XIII. 31.) az ő eszközökben kifogyhatatlan találékonysága, mely két halacskával s öt kenyérrel ezereket megtudott elégíteni, (Máté XIV. 20) mindenek fölött pedig az ő bámulatos tettereje, mely soha el nem fogyott, meg nem lankadt és pihenést nem ismert — a melylyel ő méltán dicsekedhetett volna, mint Pál apostol — én egymagam többet munkálkodtam, mint a többiek mindnyájan ! Jöjjetek Atyámfiai s tekintsük meg ennek a két Pálnak, — a nagy apostolnak s a mi Török Pálunknak — a munkáját s e szemléből, melynek az egyikre nézve az írásban fentartott történeti tényeken, a másikra nézve a mi személyes emlékezéseinken kell alapulni, — a mellett, hogy a halhatatlan érdemet megtiszteljük, a mi mostani ünnepi összejőve-