Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1885. június 6. 8.

lő. 61 Ebben szavaimnak jó hatását vélem fölismerhetni s itt-ott üdvös eredményeit merem remélni Isten segedelmétől. A mi a püspöki látogatás rendét és módját illeti, az mindenütt a következő volt: Először is a templomba mentünk, a hol a gyülekezet éneke után az úr asztala elé állottam [kivéve Baján, a hol vasárnap délelőtt levén, rendes predikácziót tartottam, ellenben Kopácson, a helybeli segédlelkész prédikált] s ott rövid, a gyülekezet erkölcsi s hitbeli állapotaihoz alkalmazott s előre átgondolt beszédet tartottam, melyet imával, miatyánkkal és megáldással fejeztem be; ez tartott rendesen 3'

4—1 órát; azután az elöljáróktól s sokhelytt a szülőktől kisérve az iskolába mentünk, a hol behatóan megvizsgáltam a kiszabott tanrend szerint a tanítás mibenlétét minden tárgyból, különösen a vallástaniakból, többnyire magam kérdeztem számos gyermeket, hogy a tanító módszeréről s az eredményről meggyőződjem; a gyermekek éneklésével s imájával kezdett és végzett iskolalátogatás rendesen egy sőt egy-egynegyed órát tartott. végre a presbyteriummal a lelkészlakra, vagy ha a hely alkalmas nem volt, a templomba mentünk, a hol mindenekelőtt meggyőződtem a presbyteriamnak törvényesen szervezett voltáról, átvettem az egyház állapotai s történetei leírását, megvizsgáltam az anyakönyvek, jegyzőkönyvek, levéltár, számadások stb. vezetése és állapota miben létét; kikérdeztem az elöljárókat az egyházi tartozások, papi, tanítói üzetések beszedése módjáról s mibenlétéről; az egyház javai kezeléséről ; a templom- és iskolalátogatás miben létéről stb. A hol pedig, akár a lelkész, akár az elöljárók által bejelentett valamely baj, panasz, nehézség, rendellenesség vagy tanácsot, utasísást [nem birói Ítéletet, mibe sehol nem elegyedtem] igénylő kérdés merült föl, igyekeztem rendbe hozni, útmutatást adni, tanácsolni, dönteni stb. megrögzött rossz szokásokat, visszaéléseket irtani stb. Mindezekben pedig, püspöki látogatásomnak fentebb