Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1878. június 15.

80. 69 tattak, vagy pedig ha a bizonyos időre történt elmozdittatás ideje lejárván, az egyházi felsőbbség által újból felvétettek. 12. Kijelölhetők s megválaszthatok más egyházkerületben szolgáló lelkészek, sőt káplánok is, ha a 11. pontban körülirt kellékekkel birnak, de ha az ilyenek megválasztatnak, mielőtt az egyházi hivataloskodásra feljogositó esperesi engedélylevelet megkapnák, erkölcsi jó magukviseletéről szóló és egyházi felsőbb hatóságaiktól az elbocsátó bizonyítványt tartoznak az egyházmegyei elnökségnek bemutatni. 13. Ki nem jelölhetők, s igy meg sem választhatók egyáltalában a fentebbi 11. pontban körülirt kellékekkel nem biró egyének, ugyszinte azok sem, kik hivatalos vizsgálat alapján bebizonyult fizetésleengedés, vagy bármely más csábitó ajánlat, szóval vesztegetés által kivánnak maguknak utat nyitni a kérdéses lelkészi állomásra. Ha a vesztegetés ténye utólagosan világosodnék ki, akkor az a miatti keresetet az uj lelkész ellen hivatalba állittatásától számítandó egy év alatt az egyházmegyei hatóság elnökségének benyújtani kell, azontúl ilynemű keresetnek hely nem adatik. Próbapapolásra megjelenés akár a gyülekezet kebelében, akár az alioz közel eső oly gyülekezetben, hol az üresedésben lévő egyház tagjai a próbapapolás meghallgatására megjelenhetnek, csábitásnak tekintetik. 14. Azon káplán, ki valamely gyülekezet lelkészének nyugalmát rosz akaratból megháborította, s ez a tény egyházhatósági Ítélet által megállapítva lett, azon lelkész halála után ott közvetlenül lelkész nem lehet, s igy ajánlatba sem tétethetik. 15. A választásra egybegyűlt közönségnek a választást vezető elnökség, mely mindenkor az egyházmegyei elnökség vagy annak megbízottja, a fentebbi szabályok értelmével egyezőleg ajánlatba tett egyéneket kijelenti és szavazás alá bocsátja. 16. A szavazás mindenkor csak személyesen történik s mindenütt a templomban tartatik, a megelőző délelőtti isteni tisztelet végeztével. 17. A szavazás alá bocsátott egyének közül el választottnak az tekintetik, ki a részvevő szavazók általános többségét nyerte. Ha általános többséget senki sem nyert: akkor a két legtöbb szavazatot nyert egyén tűzetik ki, még ugyanazon alkalommal megtartandó uj szavazásra. Ha az első Ízben szavazottak közül többen eltávoznának is, a helyben maradó szavazók általános többsége dönti el a választást. Ezen