Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1875. május 22.

44 1875. májas 24. 2. Az így biztositott összegértfizetendő egyszer mindenkorra, 25%, évenként pedig a 17. §. b) és c) pontjaiban megállapított dijak az illetők kora és állapota szerint. A ki a befizetést egy éven át elmulasztja, az mind a biztositott többletre, mind a befizetett összegre minden igényét elveszti. 3. A biztositott többlet csak legalább 10 évi folytonos befizetés után bekövetkező haláleset folytán tétetik folyóvá. Tiz évnél előbb bekövetkező halálozás esetén az özvegy vagy 18 éven alóli árva a befizetett összegek 5Oo/°-kát kapják meg kamat nélkül. 27. §. Mindegyik lelkész vagy tanár ezen gyámintézethez tehet be jogutódai számára pénzt, mely itt Vj°/o kezelési költség levonásával akként kezeltetik, hogy a betevő halála után jogutódai számára a kamatok kamataival fizettetik ki. Ily betételek legkevesebb 10 frtos összegekben fogadtatnak el s bármikor eszközölhetők. Minden betevőnek az év berekesztése után betétének összegét kimutató számla adatik. V. Igazgatás és kezelés. 28. §. Az egész gyámintézetet a jelen szabályzat értelmében egy a püspök és az egyh. ker. tőgondnok elnöklete alatt működő igazgató bizottság kezeli s igazgatja. E bizottságba minden egyházmegye egy tagot választ, s ezenfelül tagja az egyh. ker. pénztárnoka. 29. §. E bizottság az egyh. ker. közgyűlés elé évenként részletes jelentést terjeszt, az intézet vagyoni állásáról, működéséről s a kiosztott segélyekről. E jelentés egy-egy példánya minden egyházmegyének megküldetik. A pénztárnok számadásai felülvizsgálat végett az egyh. ker. közgyűlésnek benyújtatnak. A dunamelléki r. egyházkerület lelkészeinek özvegyei s árvái számára állitandó gyámintézet tervezetének indokolása. Az e. h kerületi összes lelkészeknek befizetésével alapítandó gyámintézet feladatának csak három feltétel alatt felelhet meg, u. m. 1. Ha nem csupán azt helyezzük vele kilátásba, hogy az Özvegyek és árvák időnként a pénztár állásához mért segélyt nyernek; hanem számukra már a befizetésekkor tudható határozott összeg biztositatik. 2. Ha ezen összeg akkora, hogy jelentékeny segélyül szolgál a megélhetésre, ugy hogy az illetők ha nem is egészen belőle, de segélyével legnélkülözhetlenebb anyagi szükségeidet fedezhetik.