Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. június 10.

12 1870. juuius 12. házmegyében 23 egyháznak van takarék magtára, és pedig Seregélyesnek 200, Alcsuthnak 227, Lovasberénynek 400, Pátkának 240 pozsonyi m. készlettel. Alsó-baranyai és bácsi egyházmegyében: Újvidék kényelmes tanitólakot épitett, három szobával s melléképületekkel. Kölked egy telket vásárolt 700 frton. Sepsén a lelkészi és tanitói földek faizásból néhány holddal szaporodtak. M. Rétfalun az egyház házat és kertet vett 500 írtért. Szent-László uj templom építéshez 80,000 téglával s 11,000 frtot meghaladó tőkével rendelkezik, Tolnai egyházmegyében: Bölcske 10,000 írtba került diszes paplakot épitett, s a tanitói lakot is kijavíttatta. Kajdacs 1550 frt áldozattal a törvény követelményeinek megfelelő, cseréptetővel ellátott tantermet építvén, a paplakon is javítást eszközölt. Czecze a fiu-iskola kijavítását 600 írttal eszközölte. Pécsvárad templomát, tornyát, iskoláját, papi lakát 246 írttal kitatarozván, faiskola helyiségül 240CH

0 tért is vett 60 írtért. Medina templomát tetemes költséggel helyrehozván, a lelkészlakon szintén több javítást eszközölt. Yárkony az iskolatető kijavítására, taneszközökre, s melléképületek felállítására kiadott 280 frtot. Nagy-Dorogh megrepedt harangját 150 frt költséggel újra öntette. Nagy-Pál a lelkészlakon 180 írttal szükséges átalakításokat mivelt. Paks ódon paplakát 3 szobával, széles oszlopos folyosóval megtoldva, iskoláját egészen újból épitve, s mindkét épület udvarát csinos kerítéssel körülvéve, majdnem 600 forintig költekezett. Szegszárd csaknem 13,000 írtba került emeletes iskolát épitett. — Egyházi és iskolai épületek emelésére s kijavítására ez évben 50 ezer forint fordíttatott. Az egyházak vagyonukat munkavállalás által 4 ezer forinttal szaporították. Mindezek áldozatok Isten dicsőségére, s nyeremények egyházunk javára. Ezek mellett másrészről nagyon érzékeny veszteségeket vallottunk jeles férfiakban, kiket a halál elragadott. Fájó érzéssel emlitem föl Nádasdy Sárközy Kázmért, sz. István jeles rendvitézét, a ki mint Fehérmegye alispánja s országgyűlési követe, majd mint a hétszemélyes tábla bírája s az ország helyettes — ezen minőségben utolsó — nádora, aratott polgári cserkoszorukat, — egyházkerületünkben pedig mint tanácsbiró s mint a vértesaljai egyházmegyének 34 évig gondnoka, örökítette meg nevét s emlékezetét. Itt, az egyházban, — hol mint gyűlési helyen emelte fel egykor szavát az 1859-dik évi ismeretes pátens elfogadása ellen, férfias nemes bátorsággal, — innen tekintsünk fel égre az elszárnyalt s dicsőült lélek után, felsóhajtván, legyen neve áldott, emlékezete s érdeme öröklő! Kiszakasztatott az élők közöl széki gr. T e 1 e k y Sándor is, a szívélyes emberbarát, a jótékony polgár, a mindenkor áldozatkész egyháztag, a pesti e. megye buzgó gondnoka, — s nincs többé közöttünk Bernáth György, a solti e. megye volt gondnoka, a hü hazafi, az adakozó, nemesielkti, ügybuzgó hivatalnok. Lelkészeink sorából kidűltek az alkotó, rendező, ernyedetlen ós sikeres munkás,