Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.

1874. november 11.

24 1874. nor. 12. szerint - alulirottak a végett küldetvén ki, hogy a theol. tanintézet szellemi oldaláról, jelesen a reform egyház tanrendszerének és a gyakorlati theologiának taníttatására nézve ezen gyűlésre jelentést tegyünk: e kiküldetésünkhöz képest, a nevezett ügyben részint a f. é. juli 13. és 14. napjain tartott közvizsgákon szerzett, részint más utón nyert értesülésünk s tapasztalataink folytán, van szerencsénk a következő jelentésünket tiszteletteljesen előterjeszteni. Az első indítványra nézve — mely szerint a dogmatika tanára utasítandó volna a reform, egyház tanainak s tanrendszerének előadására —, részint a vizsgára beterjesztett tantárgyakból, tantételekből és kimutatásokból (melyek 1—5 vessző alatt ide mellékelvék) részint az általunk feltett számos kérdésre adott feleletekből, teljesen meggyőzödtünk a felől, hogy a reform, egyház tanai a pesti theolog. tanintézetben, kellő mértékben és terjedelemben adatnak elő. — Tanítja ezeket a dogmatika tanára Dr. Ballagi Mór, a ki a hittan azon tárgyainál, melyekre nézve a reform. egyháznak saját tanai s nézetei vannak, azokat elő is adja; — tanítja Kovács Albert, a ki előadja a symbolikát, ebben a reform, egyház tanait rendszerben is, és egybehasonlitva más hitfelekezetek tanrendszerével s tanaival; — tanítja Farkas József az egyháztörténelemben, kinek egyh. tört. kézikönyvében nagy figyelem és gond van fordítva általában a dogmák történetére s különösen fejlődésére, — a reformáció korában is, ugy szinte az azóta kifejlett nézetekre. — Melynél fogva arra utasítani a tanár urakat, a mit eddig is önként tettek: nincs semmi szükség. A mi a második indítványt illeti — mely szerint a gyakorlati theologia tanszékére mielébb egy a gyakorlati papság terén is működött egyén volna alkalmazandó — nézetünk szerint a praktika theologia nem a külső cselekvények aggregátumát foglalja magában, melyeket a gyakorlati téren működő lelkész inkább ismerhet és tudhat, mint az elmélettel foglalkozó egyén. A gyakorlati theologia tárgyai bölcsészetiek, különösen lélektaniak és történelmiek, —• s a külső szertartásoknak benső jelentőségök van, melynek ismerete és felfogása nélkül a külső cselekvény lélek nélküli üres és felületes, csaknem játékszíni mozzanat. Igaz, hogy a gyakorlati téren működő lelkész jobban tudhatja a szertartási cselek vények módját, — de e?en cselekvények jelentőségét s philosophiáját inkább ismeri az elméleti tanulmányokkal folytonosan foglalkozó hittudós. És ebben áll a dolog lényege. — A gyakorlati theologia tanárának tantárgya az egyházjog is. Ez is elméleti — bölcsészeti, hittani, történelmi — tanulmányokon alapuló, s ezekből fejlődött s előállott tantárgy. Egyébiránt pesti theol. tanintézetünkben, a gyakorlati lelkészeiben előképzésre annyi és oly czélszerü eszközök és módok használtat-