Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.

1870. június 11.

1870. Jimins 13. 23 hetnék, rendesen nem birnak, mert bizonyára a templomokban levő, az egyházi szertartáshoz tartozó készletek foglalás és eladás tárgyát nem képezhetik; — felhivom a főtiszteletű snperintendens urat, sziveskedjék az egyházkerületi gyűlés által oly határozat hozatalát eszközölni, melynélfogva az 1868: XXI. t. ez. 12-ik §-ban körülírt adóbefizetési napokra, az egyház birtokában levő földek utáni adótétel mindég készletben tartassák; tehát, ha az egyház rendes jövedelmeiből az összeg fedezhető nem volna, az egyház gondoskodjék módokról, hogy az egyházközséget képező tagok által elegendő készpénz jövedelmek biztosíttassanak ; sőt azon egyházak, melyeknek nevezetesebb adóhátralékaik vannak, azoknak törlesztését ily készpénzkészletek előállítása által haladék nélkül eszközöljék; mert a mennyiben a fentidézett XXI, t.c. 56-ik §-a azt rendeli, hogy „ha az adókötelesnek ingóságai többé nem lennének, akkor a zálogolás az ingatlanokra kitérj esztendők" s a mennyiben a zálogolás után az adóhátralék ki nem fizettetnék — a törvény 58-ik §-a rendeletének kellene elkerülhetetlenül érvényt szerezni, melyszerint „a lezálogolt ingatlanok elárverelése a fenálló törvények értelmében történik." A törvénynek ezen rendeleteire annyival inkább szükségesnek tartottam Nagyságodat figyelmeztetni, miután a mint egyrészről az egyházkerületnek a törvényeken alapuló egyházi autonómiából folyó intézkedési jogát soha kétségbe nem vontam, — úgy másrészről a törvényesen megszavazott közjövedelmek biztosításáról és behajtásáról szóló törvénynek rendeleteit következetesen és pontosan végrehajtani kötelességemnek ismerem; — és igv. ha az egyházkerületek a közterhek pontos befizetése tekintetében saját hatáskörükben a kellő intézkedésedéseket minden irányban megtenni elmulasztanák; sok helyt azon sajnos eset állana be, hogy a mennyiben mindazon könnyitő körülmények, melyek a magánbirtokosoknál előfordulnak, az egyházi birtoknál az egyházkerületek által hozott végzés folytán nem léteznek, ugyanis a magán birtokoknál a függő termés és a földbirtok egyéb jövedelme, még ha az bérbe vagy haszonélvezetbe is van adva, miután az adó magát a birtokot terheli, az adó hátrányok behajtására nézve a kellő fedezet rendesen megvan, fenmaradván a bérlő vagy haszonélvező viszk^reseti joga a föld tulajdonosa ellen, a mennyiben az adófizetési kötelezettséget magára nem vállalta, s igy az ingatlanok eladása csak igen ritkán fordul elő, ellenben az egyházak tulajdonában lévő ingatlanoknál — miután az egyházkerületek az adóalapját képező földbirtok jövedelmét és függő termését az adókielégitésére szolgáló fedezetnek tekinteni nem kívánják, ha csak erélyesen nem fognak az egyházkerületek arról intézkedni, hogy az egyház elöljárói a szükséges pénzkészletről mindég eleve gondoskodjanak, oly módon, mint azt az 1869-dik évi november 22-kén 38,061. szám alatt kiadott rendeletemben útmutatásul kijelöltem, t. i. hogy az egyházi elöljárók gondoskodjanak, hogy az esetben, ha az egyháznak más saját jövedelmei nincsenek, az egyes