Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1862. május 19. 20. 21. 22. 23.

1862* October. 5 Abban 16'n megállapodás, hogy küldöttség vizsgálja át azokat, jelölje ki, s mutassa be a közérdekű pontokat, ennek tagjaivá Gróf Ráday László, Hamar András, Nagy Zsigmond, Papp Antal, Parragli János, és Kozma Ferencz urak neveztetvén ki. 10.) Felolvastatott az egyházkerületi közpénztár létesitése ügyében a f. évi májusi jegyzőkönyv 12-ik száma alatt kinevezett küldöttségnek következő jelentése, s illetőleg javaslata. „Az elnökség, az összegyűlt küldöttséget üdvözölvén, emlékezetbe hozta ennek a legközelebbi májusi közgyűlésből, 12.)_ alatt a végett lett kiküldetését, hogy a tervezett egyetemes közpénztár létesítésére részletes és kimerítő javaslatot készítsen s terjeszszen a következő Octoberben tartandó közgyűlés elébe; — előterjeszti egyszersmind az e tárgyra vonatkozó minden előiratokat, — nevezetesen: — az 1860. májusi jk. 10. számát, hol a gyöngyösi szűkölködő egyház esetéből kiindulva a közpénztár felállitásának szüksége először ismertetett el s utasíttatott egyh. kerületi bizottmányhoz; — az 1860. septemb. Debreczenben tartott egyetemes értekezlet jk. 10. számát, hol az egyetemes közpénztár fölállításának első vezérelvei s kiindulási pontjai jelöltetnek meg; — az 1860. oetoberi egyh. kerületi jk. 16. pont alatt 10. számát, mely az amott kijelölt iránybani részletes terv készítésére utasítja az egyh. kerületi küldöttséget; ismét — az egyh. kerületi 1861. májusi közgyíil. jk. 19. számát, hol a küldöttség terve részletesen és pontonként elősorolva, a szükségek és a lehető források egyenként kijelölve vannak: továbbá — az egyetemes értekezlet kiküldöttségének 1862. februári egészen ide vonatkozó jegyzőkönyvét, — s ezt kiegészitőleg — az egyhkerületi küldöttség ettől sokban eltérő, s az 1862. májusi kgyül. jk. 12. sz. alatt egész terjedelemben beigtatott előterjesztését, melyben az egyes egyházakbeli kebli szükségek birtokarányos kategóriák szerinti fedezésének elve röviden érintetvén, — a kerületi és egyetemes közszükségek fedezésére minden egyes családra évenkénti egy forintot véleményez azon küldöttség, és pedig kötelezőleg kivetendőnek. Mely előokmányok mindnyájan egész terjedelmökben felolvastatván, — a küldöttség a fontosnak és immár halaszthatlannak többszörösen elismert, s a hivatolt legutóbbi jkönyvben a főtiszt. Egyhkerület által is elvileg elfogadott közpénztár ügyét, jelen stadiumában minden oldalróli komoly megfontolás és higgadt tanácskozás alá vette. Minek következtében : — Mindenekelőtt szükségesnek látja a küldöttség őszintén kijelenteni, hogy hazánk, felekezetünk jelen helyzetében, különösen anyagi körülményeink s sokszoros terlieltetésünk miatt, bármely, anyival inkább az ajánlott tetemesb kivetés kényszerítő voltát időszerűnek épen nem tartja s annálfogva a főtiszteletü Egyházkerületnek telyességgel nem is ajálhatja. De elismervén, hogy az eddigi anyagi erővel az egyházkerületi s egyetemes szükségek már tovább kellőleg nem fedezhetők, — részint uj jövedelmi források felkeresését, részint s főleg pedig az eddigieknek lehetőleg nagyobb arányokra emelését részéről is szükségesnek véleményezi, oly módon azonban : hogy az egyes egyházmegyék, gyülekezetek, vagy egyesek által adandó segélyek szaporítása egyedül erkölcsileg kötelezőnek mondassék ki, — azaz olyannak, mit az egyház, fenállását s virágzását bizonyosan óhajtó hiveinek buzgóságától s eszélyétől kiván és elvár. — Se végett habár e kiküldetése arra volt is a többször hivatolt májusi jk. 12.) által irányozva, hogy a tervezett közpénztár létesitése az octoberben tartandó közgyűlésnél tovább ne haladjon : — mindazáltal, kevesebb veszélyt látva a némi késedelemben, mintsem az egyhmegyék- és gyülekezeteknek az ügytől lehető elidegenitésében, — kénytelennek érzi magát a küldöttség: inditványozni, s felkérni a főtisztei, egyhkerületet, hogy a létező szükségeket s a fedezésökre tervezett közpénztár egész ügyét az egyházmegyék s gyülekezetek elébe terjeszteni, azokat a fedezés lehető módjai iránti tanácskozásra s ajánlatok tételére felhivni méltóztassék, hogy igy az ügy iránti érdekeltség s meggyőződés minél szélesebb s annálfogva biztosabb alapra legyen fektetve; a mellett, felszólitandónak véli e végből az egyházkerületi elnökséget, hogy az egyhmegyékhez, gyülekezetekhez és hivekhez intézendő körlevelében (pastoraléban) az égető szükséget hathatósan és részletesen előadni s annak fedezésére az egyházat buzditani, iránta a legmelegebb protestáns buzgóságot felkölteni igyekezzék. Es még igy is, csak azon esetben remél a küldöttség ohajtott sikert, ha a kijelölendő szükségek a lehető legszerényebb igényekig vonatnak össze, s a megterheltetés a legkisebb mértékre szállitta tik le. Mire nézve mindazon pontokat, melyek vagy nem a tulajdonképi közszükségletek közé tartoznak s igy a közpénztár köréből különválasztandók, — vagy fedezésök ezúttal nem remélhető s igy boldogabb időkre halasztandók, — az 1861. májusi jk. 19. sz. alatti tervezetből jelenleg kiliag yan dóknak ajánlja. Mert egyfelől minél kevesebb új czimíi adakozásokat vél most igénybe veendőknek; másfelől mindazt, mi eddig is egyedül a munkás keresztyéni szeretet kegyadományaiból fedeztetett, továbbá is annak szabad munkájául kivánja fenliagyatni, — s részint az egyes egyházmegyék körébe utasíttatni; — úgy levén meggyőződve hogy sokkal inkább remélhető: az eddig is megvolt adakozási s segélyezési módoknak 2