Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

62 1861. October. 30 Kérdésbe tétetvén, hogy miután azon határozatnál fogva, miszerint minden egyházmegye ha lehet két — de legalább egy egyházi, s egy világi képviselőt választhat közgyűlésünkre : megtörténhetik , hogy egyik egyházmegye több küldött által fog képviseltetni mint a másik , minden egyházmegyének egy egy szavazata, vagy a közelebb életbeléptetett képviseleti rendszer alapján minden gyüléstagnak egyéni szavazata legyen e ? Minden jövőre magát előadható kérdések és kétségek eltávoztatása tekintetéből közhatározatkép kimondatik, hogy a kerületi közgyűlést alkotó minden tag, épen a képviseleti rendszer alapján egyéni szavazattal bír. 4.) Miután a mult évi octoberi közgyűlés jegyzökönyve 16. száma alatt az egyházkerületi tanácsbirák nem számittatnak világosan az egyh. ker, közgyűlés tagjai közé, s épen ezért sem a közelebbi májusi közgyűlést alkotó tagok névsorába be nem igtattattak, sem a jelen közgyűlésre meg nem hivattattak, inditványoztatott, hogy mivel a százados gyakorlatnál fogva a régibb tanácsbirák szavazattal biró tagjai voltak a közgyűlésnek, és az új szabály különben is reájok nézve visszaható erővel nem birván, legkisebb ok sincs, a miért megfosztathatnának e joguktól, melyet a közelebbi válságos időben is az egyházjavára közbizodalomból egyházi buzgósággal és hűséggel gyakoroltak, mint az egész egyházkerület képviselői, alkotó tagjai legyenek a közgyűlésnek annyival is inkább, mert az e. k. tanácsbirák ez évtől kezdve az egyházak átalános szavazataival válaszlatnak. Ez indítvány közakarattal elfogadtatott, s már e gyűlés folyama alatt foganatosiltatik. 5.) Megalakulván ekként a közgyűlés: superintendens ur következő jelentését terjeszté elő: „Főtiszt egyh, közgyűlés! Mindenekelőtt kedves kötelességemnek ismerem fölemlilni, s vázlatban előterjeszteni azon nevezetesb tárgyakat s eseményeket, melyek a jelen közgyűlésnek tudomásul bejelentendök, és a melyek iránt intézkedni hivatva vagyunk. Az e. megyei kormányzatban következő változások s jelenetek merültek fel: A solti egyh. megyében Bernáth György gondnok úr hivataláról leköszönvén , azt új választás alá kivánta bocsátani, s a bejött szavazatokban kivétel nélkül ismét az ö neve találtatolt. Alsó és felső baranyában, mind a két e. megyében ifj. gr. Ráday László választatott meg gondnokul, a ki is az a. baranyai gondnokságot fogadta el, ottani megválasztatása elébb jutván a ns. gr. tudomására. Felső baranyában n. t. Fodor Pál ur lemondván főesperesi hivataláról, helye n. t. Hamar András oldi lelkész úr által lön betöltve. Ugyanott minden hivatalnok székéből kilépvén, a tisztújítás életbeléptetése végett, a megürült helyek részint már belöltvék, részint betöltendők. Szintén lemondott hivataláról n. t. Maller Ferencz vértesaljai főesperes úr, s hivatali széke betöltése végett a szavaztatás elrendeltetett. Megjegyzem e pontnál hogy a tisztújítást részint elvileg elfogadták, részint annak életbeléptetését tettleg eszközlik, — a solti, f, baranyai, vértesaljai s tolnai egyházmegyék. Egyházkerületi gyülésünkön pedig felbontandók az aljegyzőre s törvényszéki birákra adott szavazatok. A halálozás által megürültek a csúzai, kórógyi, csanádi, acsai lelkészhivatalok, melyeknek, s a netán megürülendöknek betöltésénél -óhajtóm felemlittelni esperes urak s a választó gyülekezetek előtt Nagy Ferencz, kecskeméti volt theol. tanár, Kovács János volt seregélyesi, Ács Gedeon volt laskói, Gyarmathy Károly volt kajdocsi lelkészek neveit, kik érdemeik mellett, s képességök daczára illetékes hivatal nélkül vannak. Ellenben monostoron Fejszés Ferencz, megyeren Szászi István, torzsán Kármán Pál, — fülöpszálláson Ötvös Sándor, őszödön Fábián Mihály, n. kőrösön Filó Lajos és Cz. Kovács Lajos, ácsán Sebők József urak lettek rendes lelkészekké. Káplánokúi pedig a közelebbi gyűlés óta alkalmaztatlak: piroson Borbély László, n. szokolon Tóth Pál, monoron Va?ga János, mohácson Tiefentháler Fülöp, kopácson Sándor Mihály segédlelkészek. Gymnasiumi -tánárokká lettek pesten Hagymássy Lajos, Szánthó Elek, — kún sz. Miklóson Szilády János. Egyházainkban a szokottnál több helyült mutatkoznak nyugtalanságok, s törtek ki villongások tán a roszúl értett alkotmányos szabadság szellemétől élesztve. Laskón a nép lelkésze irányában a botrányig s ismételt erőszakig vetemedett, hiricsen, pómázon folyvást nyugtalankodik, faddon, látrányban , endréden elégületlenség mutatkozik, duna-vecsén a biró erőszakoskodásai miatt nincs a belső személyeknek nyugtok. Gergyenben is hatáskörén túl hajtott a községi bíró s elöljáróság, a gyöngyösiek vonakodnak megadni a lelkészi egész fizetést. Ezekre, s a netán bekövetkezendő hasonló villongásokra nézve, szükségesnek vélem superintendensi körlevéllel keresni meg, az egyes gyülekezeteket, s különösen a nehéz időkre s mostoha helyzetre tekintetből rendtartásra, békére s törésre híni fel azokat. Anyagilag is hazaszerte sok egyház szükségei s vár segélyt. A templomot építtető Eger és Désfalva, a tüz által károsult M. Szigeth, — A. Vadász, — N. Dorogh, — Tálya; gyámolitást esdekelnek Lúgos, Belgrád, Ráczalmás, Acsa, a havasalföldi missio, a pesti árvaintézet, a Luther emlék egylet Wormsban. — A pesti egyházmegyebeli özvegy s árvapénztár gr. Teleki Sándortól nyert 400 ftnyi alapítványt, a pesti ref. iskola, Egressy Sámuelné néhai Halász Ida asszony részéről 2000 ftot. Az iskolaügy állásával meg fog ismerkedni a tisztelt közgyűlés a tanügyi bizottmány előterjesztéseiből, melyek e gyűléshez benyújtattak. A tanügyi bizottmány jelentést tesz a népiskolákat illető munkálatokról, a felsőbb iskolák állásáról , törvényjavaslatot ad a felsőbb tanintézetbe!'! s gymnasiumi növendékek számára, tervel a n. kőrösön felállítandó alumneum iránt a praeparandislák javára. E tárgynál megemlítem, hogy a gr. Ráday család könyvtára megszerzésére befolyt 15000 ft., — kölcsön felvétetett e végre a főiskolai pénztárból 4000 ft., s mindez átadatott a fentisztelt grófi család -