Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

69 1861. Május. 40 19. Előterjesztetett a séllyei gyülekezet lelkészének s elöljáróságának folyamodása, melyben előadják , hogy valami hamis vádló által patensszerü szervezkedéssel s annak eltitkolásával vádoltatván: ennek következtében a f. baranyai egyházmegye egy hat tagból álló vizsgáló bizottmányt* rendelt hozzájuk kiküldetni. Kérik az egyházkerületet e vizsgálatnak annyival is inkább megszüntetésére, minthogy mellékelt presbyterialis végzésük nyiltan igazolja, miszerint az érintett szervezkedés nem csak meg nem történt, — de még csak szándékában sem volt a gyülekezetnek. Egyházkerületünk e tárgyban a mindenre fátyolt boritó gyöngéd szeretetet és kiméletességet vallván vezérelvének, az ilynemű vizsgálatokat átalában megszüntetni határozza. 20. 'Bemutattatott Bolyó Mihály Duna-Vecsei városbírónak, s az egyháztanács egyik tagjának Balla István állandósított tanitó káplán elrendeltetését többek nevében kérő, s némi panaszok és vádakra fektetett folyamodványa. Ezen tárgyban már fölebb 10-dik szám alatt hozatván határozat, a mennyiben e folyamodvány újabb alapon, panaszok és vádak miatt kéri az elmozdittatást, e formában pedig az ügy még az egyházmegyén meg nem fordult: a folyamodvány a nevezett első bírósághoz áttétetik. 21. Előterjesztetett Dömötör József kún- sz. miklósi volt kántornak folyamodása, melyben a solli-egyházmegyének őt hivatalából elmozdító határozatát kéri megsemmisíttetni. Minthogy az ezen ügyre tartozó előiratok, az elmozdítás okait magukban foglaló- bizonyítékok, azon természetes oknál fogva, mivel a fölebbezés be nem jelentetett, — az egyházmegye által fölterjesztve nincsenek, — az ügy jelenben nem tárgyaltathatván: egy bizottmány neveztetik ki annak megvizsgálására. Mire nézve a nevezett iratok Superintendens úrhoz mielőbb felküldendők lesznek, s a bizottmány tagjaiúl Nagy István, Kandó József tanácsbirák, Kiss Lajos esperes, s Ballagi Mór tanár urak kineveztetnek; véleményes előterjesztésük a jövő közgyűlésre beváratván. 22. Olvastatott Batta Ferdinánd kecskeméti elemi tanítónak folyamodása, melyben panaszolja, hogy a kecskeméti egyháztanács által hivatalától egyszerűen elmozdittatott, s kéri magát abba visszahelyeztetni. — Illető egyházmegyei esperes úr előadásából az tűnvén ki, hogy ez ügy az egyházmegyei törvényszék előtt még meg nem fordult: utasittatik a kecskeméti egyháztanács ezen ügynek a nevezett illetékes hatóság elé terjesztésére s az ideig az elmozdítás végrehajtásának felfüggesztésére. S minthogy a közgyűlésnek tudomására jutott, hogy a kérdés alatti állomásra már csőd is hirdettetett: annak megszüntetése ezennel elhatároztatik. 23. - Felolvastatott a Bogád - Mindszenti egyházak közt fenforgó peres ügynek megvizsgálására a jegyzőkönyv 15. száma alatt kiküldetett bizottságnak véleményes előterjesztése; melyből kiviláglik, hogy a Mindszenti anya és bogádi leányegyházak közt az 1845-ki egyházkerületi gyűlés 10. sz. bb) alatt olvasható határozatával oly viszony állapíttatott meg, miszerint a vasárnapi istentisztelet tartása a két gyülekezetben felváltva történjék, — A legújabb időkben kitört nyugtalanságok, s a mindszentiek folyamodása következtében az idézett superintendentialis végzés ellenére, s minden indokolás nélkül határozta el a f. baranyai egyházmegye f. é. april 23-án, hogy az anya-egyház lelkésze fölmentessék, illetőleg eltiltassék az isteni tisztelet megoszlásától; — úgy hogy a bogádiaknak minden vasárnap Mindszentre kellene járniok, s otthon csak a tanítónak hétköznapi könyörgéseiben részesülhetniük. Teljesen jogos és igazságos tehát, teljesítendő is a bogádiak azon kérelme, hogy az istentiszteletnek, superintendentialis végzésen, s hosszas gyakorlaton alapuló megosztása jövendőben is fentartassék; annak elhatározását azonban, hogy a vasárnapi papolást egyik mint másik helyen a lelkésszel felváltva a tanitó, — képesség tekintetéből — végezheti-e ? — az illető egyházmegyére véli a küldöttség bizandónak. — A küldöttség ezen mindenkép indokolt véleményének, s javallatának mindkét pontja az egyházkerületi Consistorium által helyeseltetvén : határozattá emeltetik. 24. • Felolvastatott a Gyönki egyház magyar és német ajkú tagjai között az urvacsorához való járulás iránt fenforgó peres kérdés megvizsgálására a jegyzőköny 15-dik száma alatt kiküldetett bizottmánynak jelentése; — melyből és az ezen ügyben benyújtott iratokból kiviláglott, hogy a magyaroknak elsőbbségi követelése, és az egyház megyének ezen követelést megengedő határozata, a korábban alakult magyar egyház történeti jogára van alapítva; -- másrészről azonban kiviláglott az is hogy az 1856 és 1857. években a magyarok és németek presbyteriumai a paplak építés kérdésének fölmerültekor több s huzamosan tartó tanácskozások után az erre vonatkozó szerződést 1857. mártius 26-án annak elhatározása mellett irták alá, hogy az úrvacsora tárgyában ezentúl az ahoz való felváltva járulás vétessék foga natba, és e köllsönösség azóta életben is lépteltetett. Minthogy az érintett hislóriai jogot mindkét fél presbyteriumának közmegegyezéssel hozott határozata változtatta meg, — minthogy a keresztyénség testvériségi s egyenlőségi szent elvéhez képest is legméltányosabb és legigazságosabb hogy senki se birjon előjogokkal a kegyelem ajándékinak élvezetében ; — minthogy végre egyházunk is tiszteli s tettleg is igazolni kivánja minden e haza határain élő nemzetiségek egyenjogúságát; — mindezeknél fogva oda megy ki egyházkerületi Consistoriumunk határozata, hogy az urvacsorához való járulásbani elsőbbség mindkét ajkú híveket felváltva illesse.