Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.
44 1866* Junius. tekintette, ugy mutatta be; de négy hónappal ezeló'tt ezen viszonyról lemondott azért, mert azt tapasztalta, hogy nem ugy viseli magát, mint egy leendő lelkész nejéhez illő volna. ítélet: Minthogy Gönczy Benő maga beösmeri: hogy Frölich Karolinávali szerelmi viszonyát, a nőnek tett házassági igéret fejében, négy éven keresztül szakadatlanul folytatta; ezen mind a ker. erkölcstannal, mind a papi jellemmel homlokegyenest ellenkező meggondolatlan könnyelműségéért az egyházmegyei törvényszék által komoly megdorgálásra méltónak Ítéltetett" — sat. Olvastatott továbbá Fröhlich Karolinának folyamodványa , miszerint ügyét, s az egyházmegyének abban hozott Ítéletét s az ítéletet követett eljárást föllebbviteli uton az egyházkerületi törvényszék elébe terjeszti, panaszait, kérelmeit ismétli, sőt Grönczy Benő gödöllői helyettes lelkész ellen ujabb panaszt s vádakat emel. ítélet: Az egyházkerületi törvényszék az ujabb, vádaknak, melyek az illető egyházmegyei széken nem tárgyaltattak, vizsgálatába nem bocsátkozhatván, s egyedül a föllebbviteli uton felterjesztett ügy mivoltát, és az első egyházi bíróságnak arra vonatkozó ítéletét vehetvén fölülvizsgálat alá; miután bebizonyult, hogy Gönczy Benő, épen azon a helyen és egyházban , hol ő segéd és helyettes lelkészi minőségben működött, négy éven át tartotta fenn és folytatta Fröhlich Karolinávali szerelmi viszonyát , e nőt magának erős fogadás tételek által házasságra lekötelezte*; — majd sokszori ígéreteit megszegvén, veszteg hagyta, mi a gödöllői egyházban utóbb köztudomásu dolog lett; — miután az egyházkerületi törvényszék, hivatása szerint, ez ügyet vallási erkölcsi egyházi szempontból tekintve , azt felette igen botrányosnak ismerte; a minthogy a házassági szövetség fogadásának megszegését a komjáti egyházi törvénykönyv is 3-ik osztály 41. sz. alatt kanonikus vétségnek mondja; miután különben is kánonaink átalában a lelkészben erkölcsi feddhetlenséget kivánnak , s olyan kellékeket , miknélfogva ő a gyülekezet példányképe s tüköré legyen, s szent hivatalát tekintéllyel és hatással gyakorolhassa; Gönczy Benőt a gödöllői egyházban sem mint helyettes avagy segéd , sem mint rendes lelkészt nem alkalmazhatónak itéli. Ez itélet folytán Gönczy Benő helyébe Miskolczy Dénes ; Szent-Márton-Kátára Bényei Gábor; O-Kécskére Gönczy Benő rendeltetnek segédlelkészekül, illetetleníil hagyatván azonban a gödöllei egyháznak , annak idejében gyakorlatba veendő lelkészválasztási joga. Junius 3-án. 6,)* Olvastatott Göböl György előbb volt vaáli, közelebb volt verebi lelkésznek az egyházkerületi törvényszékhez még a mult évben felterjesztett, — de akkor a szükségelt okmányok hiányzása miatt nem tárgyaltathatott — az iránti folyamodványa, hogy miután a vaáli lelkészhivatalban volt elődje is más egyházközségbe történt változásakor az egész őszi-vetést megkapta; s miután a vaáli elöljáróság által folyamodónak is, elődje távozásakor ezen kedvezmény élvezése megígértetett; ennélfogva az illető vértesaljai esperes urnák az egyházmegyei közgyűlés által is helybenhagyott azon intézkedése, melynélfogva ő Yerebre történt változásakor a vaáli papi földben levő őszi-vetés termésének csak felében részeltetett, megsemmisíttetvén, számára az egész őszi termés megítéltetnék. A felterjesztett okmányokból többek között egy a folyamodó lelkész Göböl György ur által kiállított lelkészi dijlevélből is kiderülvén, hogy a vaáli lelkész-hivatal birtokában lévő 44 hold földből , szántó földként a birtok-ív szerint csak 22 hold tekinthető, a másik 22 hold pedig csak tagosztálykor , rétiföld és legelő illetőség fejében kapcsoltatott ahhoz, s hogy e szerint őszi-vetés alá való földnek tulajdonképen azon 44 holdnak nem egy harmad, hanem csak egy hatod része tekintethető; ennélfogva illető esperes urnák és a vértesaljai egyházmegyei közgyűlés által 1864, april 28-án 33-ik jegyzőkönyvi pont alatt kiküldött bizottmánynak egyező, s az egyházmegyei törvényszék f. évi május 4-kén hozott végzése által is helyeselt intézkedése helyben hagyatik. T*)'Olvastatott Dóczy Dániel felcsúthi volt tanitó- s előkönyörgőnek az 1864-ik évben tartott egyházkerületi törvényszékhez benyújtott, a mult évben ismételten felterjesztett, de a szükségelt okmányok s adatok hiányzása miatt sem első sem másod izben nem tárgyaltathatott folyamodványa, melyben egyrészről azon 62 !/2 p. mérő búzának s 2% mázsa szalonnának, mellyel neki a felcsúthi egyház, annak következtében, hogy tanitói diját 13 éven keresztül folyvást néhány mérő búza, s néhány font szalonna hijával fizette, adós maradt, s melynek megadását már az 1858-ki Baracskán tartott egyházmegyei gyűlés is megadatni rendelt — kiadatását kéri; másrészt azon tavaszi magnak, melyet folyamodó az 1864-ik év tavaszán az 1863-ik évi őszi vetés alá való földbe vettetett, de a mely a vértesaljai egyházmegye 1864-ki april 28-án 2-ik sz. alatt hozott végzése folytán, a folyamodó helyébe rendelt tanitókáplánnak Ítéltetett , s végre azon föld munkáltatási dijának, s illetőleg az idézett egyházmegyei itélet alapján reá nehezedett 100 ftnyi kártéritési összegnek megtérittetéseért esedezik. A felterjesztett okmányokból kiderülvén, hogy folyamodó ügyét az egyházmegye több izben kiküldött bizottságok által gondosan megvizsgáltatta, s rendelkezett, hogy folyamodónak minden jogos követelései kielégíttessenek: az egyházmegye intézkedése helyben hagyatik.
