Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.

1866. JllllillS. 33 ennélfogva igyekezzék a lelkész kiveit e terjedő' rajongástól megoltalmazni, — igyekezzék józan felvilágosítással , szelíd oktatással , intéssel vagyis minden lehető erkölcsi hatállyal egyházunknak minden tagját az egyház kebelében megtartani, de gondosan ovakodva mindennemű erőszakos polgárihatósági s rendőri eszközök alkalmazásától. Junius 2-án. Tolnai egyházmegye. 83Olvastatott a tolnai egyházmegye f. évi május havában tartott közgyűlésének 17-ik sz. alatti határozata, melyben a kölesdi egyháznak az iránti kérelme, hogy akademika rectoriáját állandó tanítósággá változtathassa által, néhány feltétel kikötése mellett pártolólag terjesztetik fel. A kölesdi egyháznak ezen már a mult évi egyházkerületi gyűlésre is benyújtott, most ismételten — és pedig az egyházmegye által is pártolólag felterjesztett kérelme teljesíttetik, — ennélfogva akademika rectoriájának állandó tanítósággá való változtatása megengedtetik, de csak az egyházm'egye által is kikötött e következő feltételek mellett, nevezetesen : hogy a tanitói bérlevélben levő 20 ft a jelenleg folyó pénzben fizettessék, hogy az uj állandó tanitó számára gazdasági épületek építtessenek, és végre, hogy azon 3 hold föld, mely évtizedekkel ezelőtt az egyházi hivatalnokok földjeitől elszakittatott, ezúttal ahhoz visszacsatoltassék. Önként értetvén, hogy ezen határozat daczára is , addig, míg a jelenleg ott levő s szerződésileg meghivott tanitónak ideje le nem jár, uj állandó tanitó be nem állittathatik. -S~ÍÍ)2SIÍT aíiűisM.'uoáai oi^87í!3i lajiiövluSf .• iaij i ti x useönöl • >'-. >/ o ik > . ^ w. ri

lB(i jlíiSíijjQciü- J'íefíö^oiöii rymnrioi (JUUI IOOJVjAisuűii i?í-J i.)6isj>riv'i!y ss IJ9TQ3Y ;)^e7'3jLiTicr!j .Birn IJ9X) Vértesallyai egyházmegye. 84.) • Olvastatott a vértesaljai egyházmegyei törvényszék f. évi május 4-én tartott ülésének l-ő sz. alatti jegyzőkönyvi pontja, melyben az ercsi leányegyház folyamodványának, s ugyanazon egyház jegyzőkönyvi kivonatának alapján egyfelől tudosittatik az egyházkerület, hogy azon módosítások, melyeket az egyházkerületi közgyűlés 1865-ik évi jegyzőkönyvének 74-ik sz. e.) pontja alatt az ercsi ágostai és helvét hitvallású hivek között kötött egyezségi szerződésen tetetni kivánt s melyektől azon testvéri egyesség megerősítését feltételezte , az ercsi egyház mindkét protestáns hitvallású hivei által a legnagyobb készséggel megtétettek; másrészt végzésileg kimondatik, hogy azon, jelenleg a baracskai — illetőleg iváncsai, s illetőleg a nyéki egyházhoz tartozó puszták, melyeket az ercsi egyház már a mult évben az egyház kerülettől , most pedig ennek utasítása folytán az egyházmegyétől hozzá csatoltatni kért, — elvileg folyamodó egyháznak biztosittatnak, valósággal azonban csak akkor bocsáttatnak birtokába, ha felmutathatja, hogy biztos alapon álló egyházat képez. Az érintett módosítások megtörténtéről szóló tudósítása az egyházmegyének tudomásul vétetik, a többire nézve tett egyházmegyei intézkedés pedig helybenhagyatik. 850 Olvastattak a felső baranyai, solti, s vértesalji egyházmegyék f. évi tavaszi közgyűléseinek 39, illetőleg 14-ik s illetőleg 11-ik számok alatti határozatai, melyekben azon indítvány, miszerint kéretnék meg az egyházkerület az iránt, hogy tavaszi közgyűléseit s törvényszéki üléseit ne mindég Pesten, hanem felváltva mindég más egyházmegyében, illetőleg népesebb egyházainkban tartsa — elfogadtatott, és ennek a közel jövőbeni foganatosítására az egykertileti gyűlés felkéretik e következő indokoknak elősorolása mellett, hogy nevezetesen: 1.) az egyházmegyékben is van számos oly egyház, melyek a népes gyűlés befogadására — részint a közlekedési eszközök — vasutak vagy gőzhajói járások által — részint a kellő elhelyezkedési és ellátási helyiségeknél fogva alkalmasok; — hogy 2.) az ambulatorius gyűlések mellett nem kellene 50—60 embernek a pesti drága élet mellett ott drága szállást is fizetni ? miután a vidéki egyházak szívesen ellátnák szállással a gyűlési tagokat; — hogy továbbá 3.) a viszonyosságnál fogva is ajánlatos a vándor gyüléstartás, mert mig a Pesthez közelebb eső egyházmegyék tisztviselői, papjai kevés költséggel elmehetnek az egyházkerületi gyűlésre, addig a Pestről távol eső egyházmegyék küldötteinek s ügyes bajos egyéneinek fél országnyi utat kell megtenni, a közpapság nagy része pedig egész életére el van zárva ez által a kerületi gyűlés láthatásától: hogy a kevés költségű segéd lelkészeknek sem kellene több napon át Pesten oly drágán költekezni; — s végre 4.) hogy igy a vidék is látván az egyházi ügyek folyamát, érdeklődést, sőt lelkesedő részvétet meritene a sok helyen hanyatló egyházias élet iránt. Ezekkel kapcsolatban olvastatott a kecskeméti egyházmegye f. évi tavaszi közgyűlésének 30-ik sz. alatti határozata, melyben szinte azon inditvány terjesztetik elő, hogy az egyházkerületi ülések egyházmegyénként felváltva tartassanak, de az előbb emiitett egyházmegyék indítványától némileg eltérő módosításokkal. — Olvastatott végre az a. baranyai egyházmegye ugyancsak £ évi tavaszi közgyűlésének 27-ik sz. alatti határozata, melyben a vándorgyűlések tartását elvben elfogadja, de azoknak kivihetőségét jelenleg nem látja. 307