Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

14 1864. Május. Elsőben is kimondatott, hogy valamint általában jegyzőkönyveinkbe, úgy különösen az idézett szám alá is semmi be nem csúszhatott, és nem is csúszott, mi az egyházkerületi közgyűlés által elvégezve s hitelesítve nem lett volna; s hogy ennélfogva a tanbizottság e tekintetbeni aggodalmának illetőleg nézetének semmi alapja nincs , s így mind azon vádsúly, mely ezen aggodalomból akár a jegyzőkönyvre, akár a jegyzőre nehezedhetett, teljesen megszűntnek tekintetik. is.) A fentebbi 16. szám alatt olvasható tanbizottsági jelentésnek a közép és felsőbb isko Iákra vonatkozó észrevételeit s javaslatait illetőleg: határoztatik, miszerint 1. A gyönki gymnasium igazgatósága utasittatik, a mult iskolai félévről elmaradt iskolai értesítvények beküldésére, s jövőre ebbeli kötelessége teljesítésének el nem mulasztására. 2.) A tanbizottságnak azon javaslata, miszerint csupán az illető tanárok határozzák meg a tanulók osztályzatát, névszerinti felszóllítás mellett, egy szavazat többséggel elfogadtatik s ennélfogva az iskolai szék hatáskörét kijelölő pontok közül a negyedikből (1. az 1863. oct. közgy. jegyzőkönyv 26-dik száma A. 12-ik §. 4-ik pontját) ezen kifejezés „s a növendékek iskolai osztályzatát az illető tanárral vagy tanárokkal egyetértőleg megállapítja" •— kihagyatik. 3.) A nkőrösi lyceumnak az egyházkerületi tantervtől lett azon eltérése, miszerint némely tantárgyakból a leczkeórák számát kevesbítette, a jövő gyűlésen fog tüzetes intézkedés tárgyául szolgálni, a midőn a többi iskoláknak is ez időszerint elmaradt tantervei beküldetvén, tisztán látható lesz, hogy az egyházkerületi tanterv egyebütt is mily mértékben s módosításokkal lett a helyi viszonyokhoz képest életbe léptetve, s ekkint a midőn a tanterv tárgyában nem csupán a nkőrösi, de a többi iskolákra is kiterjeszkedő öszhangzó s egyetemleges intézkedés tétethetik. 4.) Az érettségi vizsgák tárgyában ugy a vizsgáló küldöttségre, mint a vizsgálati tantárgyakra vonatkozólag tett javaslat elfogadtatik, s egyes iskolák számára e tárgyban szolgálandó szabály zatúl megerősíttetik, kijelentetvén, miszerint a) bár az érettségi vizsgára mind a helybeli tanbizottsági tagok, mind a vidékiek közül ketten hivatalos minőségben meghivatnak, de azért ha superintendens úr vagy annak képviselője — mint a vizsgáló küldöttség elnöke megjelent, azoknak netaláni meg nem jelenése az érettségi vizsga megtartását nem akadályozza. b) A vizsgáló küldöttség elnökének, és a vidékről meghivandó két tanbizottsági tagnak útiköltségei s napi díjai az egyházkerületi közpénztárból fognak kiszolgáltatni, úgy, hogy azok meg oda a pesti, nkőrösi és a kecskeméti iskolák pénztáraiból egyenlő kivetés mellett lesznek megtérítendők ; c) Az érettségi bizonyítványok latin nyelven állítandók ki, de csupán azon kényszerűségnél fogva, nehogy az államiskolák hatóságai a magyar nyelven szerkesztendő érettségi bizonyítványok mellett növendékeinknek a felvétetésnél késleltető akadályokat görditsenek. *5.) Azon javaslat, miszerint az academiai rectoriák évkezdete tavaszról őszre tétessék át, helyeseltetik, s annak lehető eszközlésére a megyei hatóságok felhivatnak. Ugy szinte elfogadtatik azon javaslat is, miszerint a theologiai intézetben az énektanítás a kötelezett tantárgyak sorába felvétessék s a paedagogica, didactica és methodica tanítására, sőt e tantárgyakból gyakorlati előadások eszközlésére is elegendő tér és alkalom nyittassék. Es ez az illető tanintézetek igazgatóságainak alkalmazkodás végett ezennel utasításul adatik. 6.) A kecskeméti jogacadémiánál jelenkezett más iskolabeli tanulóknak magánvizsgára bocsáthatása tárgyában tett javaslat még e gyűlés folyama alatt a nagyméltóságú Helytartótanácsnak a nevezett jogakadémiához leküldött intézményével együttesen fog később tárgyaltatni. 19.) Az egyházmegyei jegyzőkönyvek, s az egyházkerülethez érkezett folyamodványok szerint e következő egyházak: Büsii, Mocsolád, Kazsok, melyek templomot, paplakot, iskolát, — Magyar Székely, Rónádfa, melyek paplakot és iskolát, — Dab, mely templomot és tornyot, — Látrány és Sósvertike, melyek elégett iskoláik helyébe újakat építenek; — továbbá Izsák, melynek tornyát a villám leütötte, és a szárazság által sújtott Jászkisér charitativumaik elengedését kérik. Büsü, Látrány, Mocsolád, Kazsok, Magyar Székely, Sósvertike, Rónádfa, és Dab kérelmei, miután ezek az illető egyházmegyében tárgyaltattak, sőt azoktól az egyházkerületnek ajánltattak — teljesíttetnek, — és így charitativumaik — de az iskolai gyámpénzeket ide nem értve — elen_ gedtetnek. — Ellenben Izsák, Jászkisér, valamint Dunaföldvár és Sziget-Szt-Miklós, melyek folyamodványukat az egyházmegye mellőztével, közvetlenül az egyházkerület elé terjeszték — az illető egyházmegyéhez utasíttatnak. 20*) Az elébbi 19. sz. alatt említett Sósvertike, Rónádfa, továbbá a most leányegyházzá alakult Ercsi, — paplakot, iskolát építtető Csepel, — tűzkár miatt tetemes adósságba verődött Harta, — a sok viszontagsággal küszködő Gyöngyös, és végre Tápió-Szele, mely az evangelicus testvérekkel korábban létesített uniót felbontani, s most külön leányegyházzá alakulni kényteleníttetett, egyházke-