Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

14 1803. October. 3.) Egy évi magánvizsga összes díja 20, félévié 10 ft. Felvételi vizsgáért semmi díj sem fizettetik; a javitó vizsga díja pedig egy-egy tantárgytól 2 ft. Ha egy évben két évi tanfolyam tanaiból tétetik magánvizsga: ezen esetben a magánvizsgáért kettős díj, azaz, 40 ft fizettetik. A magán- és javitó vizsgáknak a tanárok közt egyenlő felosztás alá eső díjai is előre leteendők. Érettségi vizsga. A bölcsészeti tanfolyam második évének bevégeztével a nyilvános vizsga, mint érettségi vizsga, kellő szigorlat mellett, az egyházkerületi tanbizottságnak és a hármas főiskolai igazgatóságnak, mint egyházkerületi vizsgáló hatóságnak jelenlétében tetetik le. Az erről kiállitandó iskolai bizonyítványok az illető tanárokon felül az egyházkerületi vizsgáló hatóságnak elnöke által is aláiratnak. 21* Tanitói képesség. A képezdei tanulók három évi tanpályájuknak sikerrel történt elvégzéséről szóló iskolai bizonyítványuk mellett tanitóképeseknek ismertetnek s hivatalra alkalmaztatásuknál ujabb vizsga alá nem vettetnek. Azonban, a kik nem rendezett képezdében végeztek s még rendes tanitói minőségben másutt nem szolgáltak, állandó tanítóságra csak ugy alkalmaztathatnak, ha vagy az illető esperesség előtt, vagy pedig a nagykőrösi képezdében külön-vizsgát tesznek le. Az ily külön-vizsga díja a képezdében 20 ft. Az arról kiállitandó bizonyítványnak, ugy szinte a három évi tanpályáról szóló iskolai bizonyítványnak is díja 3 ft. Tanítóságra kibocsátás. a.) A képezdéből segédtanitóságra két-, rendesre három évi tanfolyamot, azaz pályát végzett ifjak bocsáttatnak ki. Kivételt csak rendkívüli esetek és fontos körülmények tehetnek. — A három évi tanfolyam bevégezte előtt féléves tanítóságra kibocsátott ifjak kielégítő bizonyitványnyal visszajőve azon osztálynak, melyből kimentek, tanulmányai folytatására bocsáttatnak ugyan; de az elmulasztott fél évet a következő iskolai évben után pótolni, vagy pedig magánvizsgát kiállani tartoznak. — Az egyes gyülekezetek presbyteriumai kívánhatják az általuk kijelölt (specificalt) ifjú kibocsátását; de csak azon esetben, ha a segédtanitóságra vagy segédkántorságra kijelölt tanuló már két, a rendes tanítóságra vagy rendes kántorságra kijelölt tanuló pedig már a három évi képezdei tanpályát elvégezte s erkölcse ellen az iskolai igazgatóság részéről kifogás nem forog fen; — különben kibocsáthatása felett a tanári szék fog ítélni. b.) A főiskola egyéb ágaiból a tanulók ugy segéd- mint rendes tanítóságra a helyi iskolai szék által megállapitott szabályok értelmében bocsáttatnak ki. 23. Iskolai bizonyítvány. Az intézetből távozó tanuló, ha az iskolai törvények szempontjából számitásba vehető mindennemű tartozásait lerótta, s ha szülei vagy gyámi hatalom alatt állván, szüléinek vagy gyámjának beleegyezését kimutatja, a megszabott díj letétele mellett iskolai bizonyitványnyal láttatik el. B. 1 fegyelem. I. Általános fegyelmi rendtartás s annak elvei. 1. Az iskola nemcsak tanitó, hanem nevelő intézet is lévén, ennélfogva oda kell munkásságának irányozva lennie, hogy benne a tanulók a tudományos képzés mellett kellő erkölcsi képeztetésben is részesüljenek. A bizalomra gerjesztés, a jó példaadás és oktatás mind hatályos eszközei ugyan a jó erkölcsre vezérlésnek; de a kitűzött czél elérésére nem mindenkor levén elegendők : szükség van az ifjúi indulatokat fékező s az iskolai rend fentartását biztosító fegyelmi törvényekre is. 2> Az iskolai fegyelemnek czélja s feladata kizárólag az erkölcsi javítás, és az intézet erkölcsi érdekeinek megóvása levén, olynemü fenyítéknek, mely akár az erkölcsi közérzülettel s emberiséggel ellenkeznék, akár a törvény és rend iránti kész és tudatos engedelmesség helyett vak szolgaiságra vezetne, sem az alsóbb, sem a felsőbb intézetekben semmi szin alatt hely nem adatik. 3* Az iskolai fegyelmi szabályokat s általában az iskolai törvényeket mindenkor az egyházkerületi közgyűlés alkotja és módosítja; foganatot pedig azoknak az iskolai és a tanári szék, az iskolaigazgató és az egyes tanárok szereznek. 4. Az iskolai fegyelmet kisebb hibák rendre igazítása és megfenyitése által az illető tanár gyakorolja. Vétségekben már az illető tanár és az igazgató együtt Ítélnek s ítéleteiket jegyzőkönyvbe vezetik. Nagyobb vétségek megfenyitése a tanári szék hatáskörébe tartozik. Oly kihágások felett pedig, melyek súlyosabb büntetést vonnak maguk után, egyenesen az iskolai szék itél. 5* A fegyelem gyakorlásánál a tanulás elhanyagolásából származott hibák megkülönböztetendok az erkölcstelenségből eredő vétségektől, amazokat szelídebben, emezeket szigorúbban kellvén fenyitni.