Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1862. május 19. 20. 21. 22. 23.

1863. Junins. 17 ság elébe állíttassanak, s egyházi és világi férfiaink által megismerhetőkké legyenek » tehát nem csak a kecskeméti egyházmegye indítványában emiitett egyházkerületi rendszabályok, hanem azokon felül a delei és Komjáti k anon ok, sőt az 179%: 26-ik t. czikk is, magyar és latin szöveggel egy kötetben 500 példányban nyomtatványilag az egyházkerület költségén minél előbb kiadassanak. A szerkesztés és kiadás munkájával Polgár Mihály egyházkerületi világi főjegyző úr bizatik meg. Ezen határozat pedig a kiadandó munka előbeszédeül fog szolgálni. 58.) Felterjesztetvén, hogy aSzentmártonkátai gyülekezet az egyházi földek adóját most sem akarja fizetni; — Miután az egyházkerületi gyűlésnek van már az egyházi földektől járó adó fizetése tárgyában hozott határozata, ezen határozat a szentmártonkátai gyülekezetre nézve is érvényes, s annak foganatosítása végett oda Szilassy György ur elnöklete alatt Dobos János, Filó Lajos, Fördös Lajos, Kandó József, és Tatai András urak kiküldetnek, jelentésök a jövő gyűlésre beváratván. 59.) Panaszképen jelentetett, hogy a politicai hatóságok a törvényes egyházi felsőbbség kikerülésével s alaptörvényeink mellőzésével egyenesen is küldenek rendeleteket az egyes lelkészekhez. Ezen sérelmes eljárás ellenében utasításul adatik azon törvényes rendszabályunkhoz ragaszkodás, mely szerint a politicai hatóságoktól jövő rendeleteket mindenkor egyházi felsőségünk utján várjuk be. 60.) Az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyveinek egész kiterjedésökben felterjesztése ellen aggodalomteljes kifogást tesz az egyházmegye, s indítványozza: hogy a jegyzőkönyvnek csak az egyházkerületi intézkedés körébe eső pontjai terjesztessenek fel. Miután magának a kecskeméti egyházmegyének e kérdés tárgyalásánál jelen volt képviselője is ugy nyilatkozott, hogy az egyházkerületi gyűlés folyamából nyert bővebb felvilágosodása után az egyházmegyék helyhatósági jogát azok jegyzőkönyveinek az egyházkerületi gyűlésre egész terjedelmökben felterjesztése által legkissebbé sem látja veszélyeztetve, s miután az ügykezelés érdekéből is több tekintetben kívánatos, hogy az egyházmegyék gyűlési jegyzőkönyvei egész terjedelmökben az egyházkerületi gyűlés használatára készen jelen legyenek, ennélfogva továbbra is marad azon határozat , mely szerint az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvei egész kiterjedésökben terjesztendők fel. IP. baranyai egyházmegye jelentése. 61.)'Olvastatott a felső baranyai egyházmegye 1863-ki tavaszi közgyűlési jegyzökönyvének 24. sz. a. végzése, melyben az egyházkerület 1862. octoberi közgyűlése j.könyvének 41. sz. a. hozott azon határozatától, mely szerint az akademika promotiók az egyetemes értekezlet összejöttéig meg nem szüntethetőknek nyilváníttattak, elállani, s a f. baranyai egyházmegyének 1862. septemberi közgyűlése 10-ik sz. a. hozott határozata erőben meghagyatni kéretik. Az 1862. octoberi közgyűlés 41-ik számú végzésének alapul szolgált okok miatt az idézett 41. sz. a. végzés továbbra is érvényben hagyatik, megengedtetvén ujolag gyakorlatba vétele azon az i862-ki májusi közgyűlés 48- sz. a. határozatában lelhető ideiglenes kisegitő eszköznek, mely szerint valamely egyház, ha a kerület főiskoláiban alkalmas tanitót nem kap, szabadon választhat 3 évre ideiglenes tanitót. 62>) Olvastatott továbbá ugyan azon egyházmegyei j.könyv 25. és 26. sz. a. végzése, melyek elsejében egyrészről kifejtetik: hogy a f. baranyai egyházmegye 1862. septemberi közgyűlése jegyzőkönyvének 41. sz. a. kifejezett azon sérelme, mely az egyházkerület 1862. octoberi közgyűlési jegyzőkönyve 43. sz. alatti határzatában nem érthetőnek nyilváníttatott, csak az egyházkerület 1861. májusi közgyűlés 53. és 55 pontjainak a f. baranyai egyházmegye 1862. áprilisi közgyűlése 5. és 9. pontjaival párhuzamba téve érthető, — másrészről kijelentetik, miszerint az egyházmegye, az egyházkerület iránti kegyeletes tiszteletből ezen sérelmeket elmellőzi. Másodikában az egyházkerület 1862. octoberi közgyűlése 44-ik pontjára vonatkozólag kijelenti az egyházmegye, miszerint ő az 1862. aprili közgyűlése 42-ik pontjában korántsem kivánja az egyházkerület 1862. májusi közgyűlése 83-ik pontját eltöröltetni, hanem csak önkormányzati jogát biztosítani, s a kívánt teljes j.könyvet valamint már eddigelé felterjeszté, ugy ezentúl is teljes készséggel felterjesztendi. Mind az egyházkerület, mind az egyházmegye részéről e tekintetben minden félr^rtés, féltékenység s aggodalom megszűnvén, ezen ügynek tovább tárgyalása szükségtelennek határoztatott. 63.) Tapasztaltatván, miszerint több egyház az iskolai gyámpénz befizetését vagy határozottan megtagadta, vagy több év ólta elmulasztá. Esperes urak megbízatnak, miszerint az iskolai gyámpénzt megtagadott, valamint az ezt több év ólta nem fizető egyházak neveit a hiányzó pénzmennyiséggel együtt a jövő gyűlés elé terjesszék. 5