Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1862. május 19. 20. 21. 22. 23.

1862. Octolier. 21 lelkész választására s az egész lelkész fizetésnek ugy most mint jövőben annak részére leendő teljes kiszolgáltatására. Egyébiránt a közgyűlés annak bizonyságául, liogy minden adandó alkalommal s a körülményekhez képest örömest nyújt segélyt a pátyi egyháznak, jövőre elengedi annak a főiskolákra a köteles pengő krajczáron fölül tett segély ajánlatát, s azt tőle csak akkor várja meg, midőn Isten segedelmével s- a hivek buzgó igyekezete mellett kedvezőbb anyagi állapotra emelkedhetik. 86.) Inditványoztatott, hogy miután több egyházak nem ritkán épen azért keverednek kellemetlen pénzviszonyokba, mivel anyagi erejökkel jól számot nem vetve, telietségöket túlhaladó épitkezéseket tesznek, és miután tapasztalhatni, hogy az erejökön tul nem terjeszkedő egyházak is magukra, hagyatva, sokszor mily czélszerütlen berendezésű középületeket építenek, — tetessék, a mennyiben tán nem volna határozmányainkban gondoskodás a felöl, hogy minden egyház czélba vett építkezéseit előlegesen az illető egyházmegyének, vagy az egyházmegyei elnökségnek bejelenteni tartozzék; •— és ha tán ily gondoskodás már tétetett volna, az ahhoz való pontos alkalmazkodásra utasíttassanak az egyházak. Az esperes urak szóval tett jelentéseiből az tűnvén ki, hogy több egyházmegyében az építkezések körül az egyházmegyei hatóság felügyeleti jogát eddig és jelenleg is gyakorolja, ily felügyelés gyakorlása a többi egyházmegyéknek is hatályosan figyelmébe ajánltatik. 37.)' Olvastatott az egyházkerületi törvényszék által f. évi május 22-ki ülés l-ő sz. alatti a dunavecsei egyházba az ennek elöljárói által a papi és tanitói évi illeték lejjebb szállithatása érdekében felhozott okok megvizsgálására kinevezett küldöttség jelentése, mely az elnökség által, mint közgyűlés elé tartozó tárgy a consistoriumtól közgyülésileg tárgyalandónak áttétetett. — E jelentésből kiderülvén, hogy a felhozott tagosztály alkalmával mind maga az egyház igen jelentékeny összeget jövedelmező dotatiót nyert, mind a vecsei lakosok illetőségükön felyíil szép mennyiségű földdel ajándékoztattak meg, s hogy e szerint a tagosztály alkalmával sem az egyház, sem az egyes lakosok legkevésbbé sem sújtattak, — kiderülvén továbbá, hogy habár igaz is a Vecsei elöljárók által felhozott második — több puszta tőlök elvevésére vonatkozó — ok, de más részt igaz, miszerint a D.-Vecsén szokásos párbér oly kis mennyiségű, hogy ez nyomasztónak egyátalában nem Ítélhető, s hogy e nyommasztónak nem tekinthető párbér is idővel, jelesen egykét egyházi épület rendbe hozása illetőleg újítása s a már most is szép virágzásnak indult takarékmagtár gyarapodása után, részint az egyház részére tett clotatio körülbelül 1,300 o. é. forintra menő évijövedelme, részint a takarék magtár által tetemesen lejjebb szállítható leend; — s végre kiderülvén, hogy a Földváry nemzettség által a lelkész és tanitók részére tett dotatio specifice az egyházi hivatalnokok részére jelöltetett ki, és hogy igy ebben az egyház tagok által fizettetni szokott párbér kevesbitésére a legkisebb alap sem kereshető. Határoztatott, miszerint az eddig szokásban volt párbér, és a tanitóknak szerződésileg járó eddigi gabona illetőségök minden c&onkitás nélkül fizetendő, kiadandó, s erről az illető egyház tudósítandó. SS,) Felvétetvén a vértesaljai egyházmegye 1862-ik évi 2-ik gyűlési jegyzőkönyvének 18-ik sz. alatti pontja, mely szerint az egyházmegyei gyűlés egyrészről azon baracskai 48 folyamodó ellenében, kik az egyházmegye 1861-ik évi ^ 1-ső jegyzőkönyvének a törvényszéki rovat 2-ik sz. alatti pontjában a baracskai lelkész és tanitó közt a földilletékre nézve fenforgott peres ügyben tett ítélet végrehajtásának megszüntetését kérték, végzésileg azt mondta ki, hogy a kérelem megadatására semmi alapos okok sem forogván fen, a kimondott Ítéletet továbbra is épségben fentartja, másrészről pedig, miután mind az Ítélet végrehajtására megbízott egyházmegyei kiküldötteknek jelentése, mind a folyamodók megbizottainak a gyűlés szine előtt tett nyilatkozatai szerint a folyamodóknak komoly elhatározása a végrehajtást részükről ellenszegüléssel gátolni, — ennek következtetében az ügyet minden hozzátartozó iratokkal s az egyházmegyei végzéssel együtt hathatós intézkedés végett egyházkerületi gyűlés eleibe terjeszti fel. Miután az ügyiratok kétségtelen bizonysága szprint a baracskai 48 folyamodók figyelmeztető felhívások ellenére is az egyházmegye Ítéletét nem föllebbezték, és igy az egyházmegye Ítélete ellenében számukra nyitva állott perorvoslásnak egyedüli jogos és törvényes módjával élni czélzatosan nem akartak, lianem a helyett a törvényes és köteles függés szabályaival és elveivel merőben ellenkezőleg az egyházmegyének, törvényes fensőbb hatóságuknak szabályszeriileg kimondott Ítéletét tettleges ellenállással határozott akaratjuk végrehajtásában gátolni, — s minthogy e szerint az egyházkerületi gyűlésre nézve e peres ügy jelen állása szerint az itt fenforgó kérdésnek sajátképen lényege az, váljon akár prot. egyházunk kormányzati elveivel, akár kánonainkkal és statútumainkkal akár bármely társaság kellékes rendtartásával megegyezhető-e, hogy a törvényes felsőbbségnek szabályszeriileg kimondott ítéletét a,fiiggésileg alárendezett egyének vagy testületek önhatalmúlag, és igy erőhatalommal végrehajtásában gátolják, midőn pedig fölebbezés utján a törvényes perorvoslás 6