Rádiófigyelő, 1944. március/1
1944-03-17 [1322]
/ MOSZKVA 18.00 es 18,45 órai m a g y a r adásának folytatása,/ fe/TaTüt 31. * A tüz nc téged, őt tegye földenfutóvá, Az ő anyiának mardossa szejét a könny, Pusztítsd, zuzd, old a németet, őérette nen kár, Pusztitsl, öld a némotut, he többet nen, na egyet már. s Jf * Lát ogatá s egy nagyar hadi f ogol y táborban. A hadifogságban levő magyarok március.'15-e és a március 2c.-i gyászünnepély megünneplésére készülnek-, Látogatásunk ideién az énekkar javában gyakorolta az énekszámokat, A táoor vezetője, egy érthetetlen nevű főhadnagy, ismertette a március 15-i ünnepély műsorét. Kossuth nótával kezdődik, majd beszélnek a szabadságharc jelentőségéiről,- A 48-49-os ktizaelem a német elnyomási elleni szabadságharc volt, A márciusi eszmék, célkitűzések", ma is élnek e magyar népben, csak Kállay terrorral és féktelen propagandával elnyomta*.* mgzu György zászlós a hadifoglyok tábori újságjának szerkesztője ismertette/lapjában megjelent cikkeket: "Petőfi a demokrata Magyarország előharcosa," "Magyarország részvétele Hitler háborújában a 48-as eszmék árulását jelenti"*- Egy zászlós rámutatott arre, hogy a mai kormány a maga hasznára-igyekezik felhasználni a 48-as eszméket, mi, hadifoglyok azonban mér megtanultuk az igazságot felismerni. Úi mér tudjuk, hogy Magyarországot csak a mirciusi eszmékhez v::lo ragaszkodás mentheti meg. £ a eleinte különös volt. hogy mi hadifoglyok hazánk kérdéseit nyiltan megtárgyalhattuk. Itt azonban a Szovjetunióban más népek szabadságát megbecsülik, Beaélitik, hogy a hatalmas támadás • összezúzza a fasiszta zsarnokságot. Csil ez'az egy kívánságunk van, XI i Kossuth p olit ika i hagya té ka. Kossuth 1848 aárotus 2,-án a németeknek kijelentettej Ahhoz, hogy a németek idegen népeket igázzanak le és szabad országokat foglaljanak el, egyetlen egy katon-.t sem adunk, így felelt a magyar hazafi, aki felismerte Magyarország nemzeti érdekeit,.Kossuth már viláVosa.n l'tta, hogy a magyarság csak r többi népekkel együtt, a német rabiga ellen folytatott harcnál maradhat meg, Kállay 1543-ben azt mondta, hogy Magyar országnak aktivan kell résztvennie a hábcribanj karöltve halad Nemetországgal ós mindig szövetségesei oldalin áll, A nsgyar kormányzó körök könnyű zs'km'a; reményében Hómetcr&iághoz kötötték a mrgyarok sorsát, olyan végzetes szerződést kötettek, amely Németország vazallusává tette fiiagyarországot, Szélesre tárták ki az ország kapuit a nemetek előtt, és fontos gazdasági ér közlekedési pezicióhoz juttatná 1 ' őket. A rádió ietőfi verset idézett: "Vérmező, vérmeze,de megszomjúhoztál, egy hajtásra olyan sok várt ittál, /ZavatÉs/ Vendégként fogadtuk közénk a németéi. de i vendégből csakj&ímar gazda, lett, 11 Mintha csak ma irták volna le ezeket a túrokat. fys. ^metek gyalázatot hoztak Magyarország felére, ^ ^. , / LS/'/'^S
