Rádiófigyelő, 1944. március/1

1944-03-12 [1322]

Dö/FV Dc 31. A GÁBOR ÁRON RÁDIÓ mai adásából: i'indig visszatérő faá&alűnk a

1

, románoknak, hegy az erdélyi városok nem rouán jel légiiét. A CUE3NTIJL, az Aradon megjelenő TrIIBUNA ROMÁNA nyomán most azt javasolja, hogy a határmenti városoknak, amelyekkel az országba érkező idegen legelcsz"r találkozik, adjanak nagyobb román jelleget, - Igy ir a CURSNTUL, Ami tennivaló volt ezen a téren, azt már megtették, Eltüntették a magyar cégfeliratokat, sőt a kirakatokban sem ásatja*, magyarvonatkozásu árucikkeket tartani. Mi lehet a további teendő 9

"'lalán pircsTSárga-kókbc öltöztetik a városokat ? Azt is lehet. Hehot továbbá még építeni bizánci stilusu, kupolás templomokat, de ezek éppen ugy nem változtatják meg Erdély városait, mint ahogy nem változtatta* meg azok, amelyeket f-idig építettek, Es ide kapcsolódik a- másik dolog. A román professzorok, politikusok és újságírók versenyeznek egy mással, hogy előadásokban, cikkekben, minél tecb adattal szolgáljanak annak bizonyítására., hogy Erdély eredetileg is rómáa föld volt. Mindenképpen azt szoretnek kikutatni, hogy Erdélyben, a hegyek, patakok, határok, községek ősi neve román volt és csak erőszakos magyarosítással keletkéz oelc a magyar nevek. Állításuk bizonyítására azután a leggroteszkebb ós legostobább érveket hozzák fel. Legutóbb egy Jón . Cornea novü geográfus próbált szerencsét, azt állitvan, hogyha Gyilkos-tavat eredetilc

0 Lacul Rosu-nak nevezték és ebből csináltak a magyarok Veres-tét, majd pedig hogy még jobban eltüntethessék az "esi" román elnevezés nyomalt, átkereszteltek Gyilkos-tónak, A jeles tudós megfeledkezik nagv buzgalmában! arrólj hogy a Gyilkos-tó nem is létezett az " ősi" időkben, hiszen az mindössze az 1838-ban bekövetkezett hegycsuszás következtében keletkezett, ugy, hogy a lecsúszott föld elzárta a Likas-patak völgyét, A román " tudósok" megfeledkeznek arról,hogy épp a románok voltak azok, akik tüzzel-vassal igyekeztek 2*2 éves át « tartó uralmuk alatt Erdélyben a helységneveket átváltoztatni romámra, Igy lett aztán Földvárból Feldioara, Uzonból Ozun, Csernátfalubrl Cornatu. stb, A leghumorosabo romanizáló elnevezést egy udvarhelymegyei falunál produkálták. Ezt a falut Kénos-nak hivták. Elnevezését onnan kapta, hogy a község előtt egy meredek kaptató van, melyen " Linosan", íllstve székely tájszólással "kénosan" lehetett felkapaszkodni. A ro .arizáló bölcsek azonban azt hitték, hogy a község elnevezését a "kérrt-től kapta, s igy megszülték a bulfureni elneverétt, nagyobb dicsőségére az ős?, román neveknek.