Rádiófigyelő, 1944. március/1

1944-03-10 [1322]

Bs/W PH 31, A GÁBOR ÁRON RÜDIQ mai adásából} A titkos adó rószletoson ismertette mind a brassói incidenst, mind pedig a kolozsvári tüntetést, majd megállapította; ' Antonesou Mihály, aki kitűnő politikáénak tudja •agát, u-T7 poadolta, hogy a mostmni háoorus hadvezetést tartja szem előft Is védekezés nelyett támadásba megy át, mert a tárna- • dás sikereket jelenthet, A sajtónak adott utasításában nam a példátlanul álló brassói orvtamadással kezdi, hanem azonnal tár ' mad és agy állitja be a dolgokat, mintha a románokon súlyos sérelem esett volna. Jellemző még az, hogy a sajtóközlemény végén még hangoztatja azt is, hogy kellő idűb'en majd-megadj a a választ a románság, nemcsak ezekre'az aktusokra, hanem azokra is; amelyo- * ket az erdélyi románoknak kellett elszenvedniük 124o-óta, Erre az utóbbi megjegyzésre csupán azzal felelhetünk: a légy köhög, Románia, amely a végső pusztulás előtt áll és ennek a pusztulásnak minién jelét érzik is Bukarestben; fenyegetőzni próbál s nem is gondol arra, hogy ez a fenyegetőzés nevetségessé teszi az olyan sok bajjal küzködő román korma: yt, Rövidesen eljön már az idő, amikor a magyar honvédség megtisztítja Erdélyt területét a garázda Olteanuktól J » x r K A Balfjlsfalván megjelenő UNIERA cimü. lap azt ajánlja a románoknak, hegy ha meg akarnak szabadulni az oroszok ortodox protekciójától, amelv alatt a pánszláv imperializmus rejtőzik, helyezzék magukat a római egyház védelme alá, mert csak így biztosíthatják jövőjüket;'Ami a pánszláv veszélyt illeti, ez a románokat sohasem izgatta, Ök sohasem láttak az orruknál tovább, A románok szellemi tekintetben keveset különböznek nemzeti állatjaiktól, a juhoktél. amelyek mennek, minden gondolkodás nélkül, a kolompos után- Soha közülük arra nem gondolt senki, hogy valóban létezik pánszláv veszély és önnek megakadályozására itt Közép-Európában Magyarországnak és Romániának össze kellene fognia, A pánszláv veszély ellen egvedül Itogyarország küzdött és küzd, a románok pedig gondolkodás"nélkül rohannak bele saját vesztükbe, x » • A román kormány elhatározta, hogy 2o hektárnyi földdel jutalmazza meg a Vitéz Mihály-rend lovagja it. Az érdekessége, to.sy ezekét a földeket f kitüntetettek Besciarábiában ás Bukovinában kapnák meg, Err< mondják a románok, hogy ingyen sem kell, A mostani földosztás öoak annyiban különbözik a dobrudzsaitól. hogy ezúttal nincs kinek eladni a földeket. Kapkodás és fejvesztettség jellemzi az egész román kormányzást: az összeomlásnak feltétlenül be kell következnie, I Délerdélyi aagyarc': hízzatok ! i r w Jr