Rádiófigyelő, 1944. március/1

1944-03-07 [1322]

ML/FV 31. A

DEYAR/iTILOR ARDEIENI mai adásából;: Erdélyi testvéreink | Sokszor akarjuk, hogy jóslásaink ne teljesedjenek be, Vannak azonban olyan dolgok, amelyeket nem lehet kiküsdobolni, Mi már számtalanszor feihivtuk még a román állam kebelében élő testvéreink figyelőét, hogy ne engedjék magukat félrevezetni a regátiak zabolátlan és felelőtlen kisebbségeket elnyomó ooliti

t

cája

> által, Már figyelmeztettük hallgatóinkat arra: hosy a regatiak igen egyszerű számadás alapján dolgozna Erdély nem az'" * "6* földjük és ha történelmi változás van, jzepenf elpatkolnak és nazakotrédnafc. Mi,erdélyiek pedig, akik itt maradunk aztán tisztázhatjuk a helyzetet

c Már reg felemeltük, szavunkat a regáti sajtó u-aitása ellen és hangsúlyoztuk, nogy a dél érdélvj magyar kisebbség üldözése szigorú eUenintáafcedéseket fog maga után vonni, Sok ideig jóslásaik! nem teljesedtok ba es ezek a megtorlások elmaradtak. A hurt azonban nem lehet a v

aggokig feszíteni. Brosséban néhán* felelőtlen, korlátolt, megszédülve a magyarellenes propagandától, a brassói Forona-étterembon i ogtamadott ogy magyar csoportot, .amelynek tagjai között a öaxyaí követség egyik tisztviselőié is szerepelt. Meg az afrikai négerek is tudjak, hogy a követeket nem szabad bántalmazna Ellenben ezek az utcabityérok ezt nem Vették figyeleubo. A magyarországi sajtó , amelyet valószfeüleg a hatóságok figyelmeztettek, móíye^ hallgatott erről az eseményről, de íszak-"Erdélyben mégis tudomást szereztek az esetről es a kolozsvári magyar diákság ' \ tüntetése alkalmával néhány saiilálaóos incidens is, történt, Hála a rendőrség közbelépésének, az ügy nem xejlődött ki., de az óit figy slaezte test jelent, hogy a dóierdélyi magyar kisebbség elleni nláozesi politika kövotkezmény_eit mi viseljük, Ne engedi étek magatokat erdélyi testvérek télrevezetni a .tegát uszító hadi aratatol,mert a ml érdekeink különböznek az ő éraekeiktől, . . Ezután a beszó"3 nevetségesnek minősítette az JMVSRHJL-nak azt az állítását, amely szerint, a csepeli szénbányákban a r^mán munkásokat ag^nnáolgoztatiák, s ugy bánnak velük, mint a kényszermunkára ítélt rabokkai« Ez mar abból az okból sem lehet igaz. mert a Csepel-szigeten, apely köztudomásúlag Budapesthez tartozik,, egyáltalán nincsenek szénbányák. $ >/á\ A,