Rádiófigyelő, 1944. február/2
1944-02-14 [1321]
3s/FV TO .31.. A G/iBOR /JtoN RÁD1D mai adásiból; Ghabeanu-Báila ur az ARDEALUL hasábiáin M Laci bácsi elmélete" címmel egy neveletlen kocsisra valló modorban foglalkozik Bárdossy László volt OB gyár miniszterelnök és külügyminiszternek egyik külföldi folyóiratban megjelent cikkével, A cikk szemügyre voszi Középkelet-Surópa politikai és katonai helyzetéi a térténelmi századok során és megállapitja, hogy a szláv elem haragos tengerként ostromolja, Horzsolja és veszélyezteti az itt lakó nem szláv népeket: tehát a magyarokat és románokat, iíert csak ketten volnánk itt másfajuak* Kettőnknek, kellene itt egyensúlyt tartanunk. Csak kellene, nangi? súlyozzuk, mert• mondanunk sem kell., hogy a románok nem képesek erre a-szerepre. Bárdossy az említett cikkben rámutatott . szláv veszedelemre, A románság keleti etnikai határai, az úgynevezett néptalaj keleti pereme már elmosódot 4.. egészen bizonytalanná vált, s ez a folyamat lassanként odavezet, hogy Bukarest helyén is vegyesajká lakosság ajakul ki. Ugyanígy szorongatja 8 szláv gyürü a magyarokat is, Tehát mi sem volna térrésze tesebb, minthogy a két nép megtalálja a fejlődés, a békés együttélés és közös arovonal lehetőségeit. Már Kossuth Lajos meglátta ezt a veszedelmet, A románságnak akkor volt egy okos embere, Balcescu Miklós történetíró. Ma azonban csak OEabeanu-Boilákat tud kiállítani, akik vaskos gúnnyal felelnek saját égető kérdéseikre f Hát csak röhögjenek a Boila-k és mások. Amikor az orosz nagyhatalom befészkelődik líoldvába, a Duna torkolatvidékóre^ BesszarábiáA és Bukovinát nem is említve, s amikor az orosz népelem az Arges folyó mellékén is egy napon arra ébred, hogy tulajdonképpen ő etn'Tailag nem tartozik a románsághoz, akkor néznet ,najd nagyot az ilyen disznó pásztorból lett plitikusok által szakadékba vezetett román nép, Mi közünk nekünk fahhez ? Pusztán ocak addig megyünk el a felvilágosításban, hjgy elhárítjuk magrnk felöl a • gyanút és a rágalmakát. líibennünk igenis volt összefogási hajlandóság, De Ők.nem akarták, nekik Ohabeanu kellett, nekik Antonidis kellett, nekik Petrovici, Pantazi, Marcu, Seicarn kuliett, szóval a oigánytól a jaricaárig akárkiy ha tudott rszitanl, liá véri kívánt, [/ - ^ _ r> A - i\