Rádiófigyelő, 1944. február/2

1944-02-13 [1321]

g/PV Dö 3U A MAGYAR SZABADSÁG RÁDIÓJA mai adásából: Be kell számolnunk a TRBUNA február 12.-i számának egyik cikkéről, amelyben éles, gunyoros hangú táma­dást intéz Táa.gyarország ellen. Azt irja a lap. hogy a riagyar rádió és a magyar sajtó közvetlenül a bécsi elöntés után im­perialista hangon kezdett beszélni Magyarországnak arról az állítólagos isteni missziójáról, amelyet itt Európában be kell tölteni, A HRI3UNA szerint ez a hang, közönséges nagyzás! hó­bort volt, amely azonban csak két tavaszt ért meg, A nagy biro­dalom álma szétfoszlott és helyette már csak egyszerű kis nem­zetről beszélnek, amely nyugodtan és békében akar élni. Azt azonban még mindig nen akarják tudomásai venni, hogy egy kis nemzet csak saját magát uralhatja, mások felett rendelkezni nincs Ipga, mert más nemzetiségek maguk intézik sorsukat ugy, ahogy ok azt a legjobbnak gondolják. Jellemző, nogy a román sajtó most is ilyer. gyalázkodó hangot használ Magyarországgal szemben. Az az állt láb, amely szerint Magyarorsz ág a bécsr döntés után imperialis­ta hangot használt, nemcsak hazugság, hanem bárgyúság is, Ma­gyarországnak sohasemvoltak imperialista törekvései'és Mátyás király korszaka óta semmi magra nem törekedett, mint hogy a ma­ga ősi birtokállományát megvédelmezz..;, A bécsi döntés, amely ­Sszák-Brdélyt kettévágta, sohasem elégítette ki a magyar népet, De éppen az"ért, mert Magyarország tudott önuralmat, fegyelme­zettséget gyakorolni, elfogadta a kiegyenlítő éc osztó igazság elvét s az európai szolidaritás, meg a Duna-völgy ében élo álla­mok békés együttműködésének megteremtése kedvéért elfogadta az Ítéletet, Nem mi. hanem a románok voltak azok, akik az áltáluk is előzetesen kötelezőnek elismert döntőbíróság ítélete után a gyűlölet, a bcsszu. a megtorlás, a hódítási szándék hangját ütői­tek meg. s ezt ordítottak a legkülönfélébb változatokban és a legutszelibb módon azóta szüntelenül, Magyarország hangiának te­hát nem kellett megváltozni, mert a magyar politika na is ugyan­azt hirdeti, amit arianon óta hangoztatott és amit a bécsi aön­tés után is kifejezésre juttatott, hogy tudniillik a kis nemze­teknek békességben kell élni egymás mellett és keresni kell az együttmüködás útját. Meg kell azonban állapitanunk, hogy valóba legfőbb ideje volna, ha Bukarestben megváltoztatnák az eddigi hangot és magukra alkalmaznák a szerénység mértekét, valaoint azV a kijelentést, hogy egy kis nemzet csak 3aiát n&gát uralná* ja. Mert a Dttna-VölgyüDen élő kis nemzetek békéjének ós együtt­működésének legfőbb"aKadilyát éppen Bukarestben építették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom