Rádiófigyelő, 1944. február/2

1944-02-13 [1321]

g/PV Dö 3U A MAGYAR SZABADSÁG RÁDIÓJA mai adásából: Be kell számolnunk a TRBUNA február 12.-i számának egyik cikkéről, amelyben éles, gunyoros hangú támadást intéz Táa.gyarország ellen. Azt irja a lap. hogy a riagyar rádió és a magyar sajtó közvetlenül a bécsi elöntés után imperialista hangon kezdett beszélni Magyarországnak arról az állítólagos isteni missziójáról, amelyet itt Európában be kell tölteni, A HRI3UNA szerint ez a hang, közönséges nagyzás! hóbort volt, amely azonban csak két tavaszt ért meg, A nagy birodalom álma szétfoszlott és helyette már csak egyszerű kis nemzetről beszélnek, amely nyugodtan és békében akar élni. Azt azonban még mindig nen akarják tudomásai venni, hogy egy kis nemzet csak saját magát uralhatja, mások felett rendelkezni nincs Ipga, mert más nemzetiségek maguk intézik sorsukat ugy, ahogy ok azt a legjobbnak gondolják. Jellemző, nogy a román sajtó most is ilyer. gyalázkodó hangot használ Magyarországgal szemben. Az az állt láb, amely szerint Magyarorsz ág a bécsr döntés után imperialista hangot használt, nemcsak hazugság, hanem bárgyúság is, Magyarországnak sohasemvoltak imperialista törekvései'és Mátyás király korszaka óta semmi magra nem törekedett, mint hogy a maga ősi birtokállományát megvédelmezz..;, A bécsi döntés, amely Sszák-Brdélyt kettévágta, sohasem elégítette ki a magyar népet, De éppen az"ért, mert Magyarország tudott önuralmat, fegyelmezettséget gyakorolni, elfogadta a kiegyenlítő éc osztó igazság elvét s az európai szolidaritás, meg a Duna-völgy ében élo államok békés együttműködésének megteremtése kedvéért elfogadta az Ítéletet, Nem mi. hanem a románok voltak azok, akik az áltáluk is előzetesen kötelezőnek elismert döntőbíróság ítélete után a gyűlölet, a bcsszu. a megtorlás, a hódítási szándék hangját ütőitek meg. s ezt ordítottak a legkülönfélébb változatokban és a legutszelibb módon azóta szüntelenül, Magyarország hangiának tehát nem kellett megváltozni, mert a magyar politika na is ugyanazt hirdeti, amit arianon óta hangoztatott és amit a bécsi aöntés után is kifejezésre juttatott, hogy tudniillik a kis nemzeteknek békességben kell élni egymás mellett és keresni kell az együttmüködás útját. Meg kell azonban állapitanunk, hogy valóba legfőbb ideje volna, ha Bukarestben megváltoztatnák az eddigi hangot és magukra alkalmaznák a szerénység mértekét, valaoint azV a kijelentést, hogy egy kis nemzet csak 3aiát n&gát uralná* ja. Mert a Dttna-VölgyüDen élő kis nemzetek békéjének ós együttműködésének legfőbb"aKadilyát éppen Bukarestben építették ki.