Rádiófigyelő, 1944. február/2

1944-02-16 [1321]

! 'ML/FV TO 31. ADEVÁu

' TILCR ARDKIENI . mai adásából: Az ILLUBTR

Ti

'E cinü svájci lap a délkeleteurópai; politikai és területi - robiémák megoldásával kapcsolatban behatóan foglalkozik az erdélyi kérdéssel is. A svájci lap. megállapítja, hogy Erdélynek Romániától elkülönült sorsa van és nem tartozik sec területileg, som pedig etnikai és történelmi tényezőket figyelembevéve, Romániához.Tulturkapcsolatai Közóg-Európához fűzi Erdélyt, amelynek egyesülése Romániával, erőszakkait történt. Mi, erdélyiéi: csak örülhetünk annak, hogy Európa semleges államainak közvéleménye rokonszenvét fejezte ki velünk szemben, A semleges államok írói és politikusai még nem hall** gattak meg bennünket, de megvan minden reményünk arra, hogy meg iogiák hallgatni szenvedéseinkre!" szóló beszámolónkat, mert az európai öntudat nyilvántart bennünket erdélyieket, akik oly sokat szenvedtünk a regátiak alatt, Románia belügyminiszterét azzal bizták meg, \6gj a nagyvárosokból kitelepiterim hivatalok részére lakásokat rekvirál hasson, a lakások tulajconosai házbért non követelhetnek, •Tarkásaik igénybevételéért, abban a

7

, esetben, La a kiüritevt p.olMri személyek vérzik aze'-t Igénybe, ribban az esetben pedig, ha | kiürített hivat el ok részére bocsát] 'k lakásaikat rendelkezésükre, akkor a tulajdonosokat értékpapírokkal űzetik ki, aak- . Wek ugyanannyit érnek, mint az összoo ?\> :ánia által kiboosátott üres értékpapírok. Ez a művelőt la egy módja annak, hogy hanÍ08 hazafiasság cimén pénzt úxcsarjiJiafc ki az ország iakosságáof 1 • Iszt-Lbulből jelentik, hogy a. TAN bimü töröfc lap Román i?. politikai helyzetének megváltozásával i foglalkozik. Sertel mopállapitia hogy Románia önmaga volt oka I

innak, hogy a mai helyzetbe jutott^ mert megtámadta a Szovjetuniót anélkül, hogy ez megtámadta volna Romániáit, A többi közó»\ laróoai állam, amely az oroszok ellen fordult, azzal fedezheti /,4ag"átj , hogy belekéuyszeríl

1

.* ubbe a háborúba.

p Románia w ' *3Bcno.ú.n ezt'nem nozhatia fel mentségéül, mert azért indította meg • álarcot Oroszország ellen, hogy más földjet rabolja el. 1 5 Lisszabonban közvetlen tárgyalások foly: nac a román-orosz különbéke megkötésének érdekében. Az oroszok / első felt .'tele-„Románia feltétel nélküli fegyverletétel,. A vörös (adsereí? el rog«j^ foglanl Bosszarábiát, Moldovát, a Duna deli ráiát. egészen a uíilcev folyó vonaláig. Az orosz határokat azonah véglegesen csak kérőbb fogják megállapítási, úgyhogy a Duna' I jártján láv ) Bzlá'l tömegeket U ^ogüKbfD foglalják. y