Rádiófigyelő, 1944. január

1944-01-19 [1319]

Ne/PV PH 3L. ADEVARATUOR ARDEMI mai adásából: Elügtótellel állapítottuk meg, hogy az ő-királyságbeliek imperialista álmai szótfoszlottak* Antonesou i.iisu titkos rádiója, a Románia Mare a közelmúlt napokban jelentet te |"Románia politikája-az Összes szomszédaival való ióviszonyt ós egyetértést keresi, M E kijelentés Őszinteségében kételkedtünk és előérzetünk a nai nap folyamán bebizonyosodott, A nem tiszta rouán származású Rusmir I, mivel ninosen más dolga, ujságirói tevékenységet folytat. A kis P«ia Poporului jelenti, hogy a román nép .dtal lakott földet az ősöktől örökölték és kötelességük, fcogy ezt az örökséget csonkithatatlanul hagyjak utódaikra, végső követkézte. tésként megállapítható, hogy minden nép, igy kell gondolkozzék, nenosak Rusmir népe, amely valljuk be őszintén, a oif

ányok fajt ;ja, Az ő véleménye szerint csak az ó-királyságelleknek van ioguk igy gondolkozni, A cikkíró megállapította, hogy ki koll terjeszteni az ország határait olyan mértékben, hogy a nemzeti határvonalon kivül,a veszély esetóro harcra alkalmas területünk legyen. Valószínűleg Transznisztriát, Daghistant, Galíciát, Erdélyt, a Tisza forrás-vidékét, illetve a Tisza folyásának vidékét, Debrecent, Szegedet, Torontált és a Timcte-völgyét is óhajtják azonkívül, hogy Bulgária éeaültftéből a Duna déli folyásának vonalát, Dobrudzsát, a'Fekete-tengert, sőt a Pindoszt is uralmuk alá akarták haj tanti, A román sajztJ££$£

n foglalkozik e cigány ragyogó gondolatával, A CUflgBBinJl január 13,-i számában küFönleges figyelmet szentel a cigány lazáimainak, . . Az ó-királyságbeliek nagyzási hóbortja nem csökken, s az imperialista tervekkel sem hagynak fel. Ezért nem kell hinni az ó-királyságbelieknek, A regátiak éves uralma szomorú-emlékeket hozott,á regátiak uralmából soha többé nem kórunk, ... Cadere Viotor, Románia lisszaboni követe, aki Londonba szökött, nem felejtkezett el arról, hogy magával vigye a. követség egész vagyonát, Intonescu üsu ^.lisszaboni követnek Costo Brutust nevezte ki. Cadere Victor története a román diplomácia egyik legszógyonteljosebb lapja, . , , „ 4 londoni SM írja, hogy a jelenlegi körülmenyek között lehetetlen Délkelet-Európa etnikti határvonalait megvonni, A lap megállapította, hogy Scotus Via tor, Rorvínia nagv os őszinte barátja kijelentetne, hogy Srdolyt&tkozott roszszul adminisztráltak, és az erdélyi románok kijeléStették.hogy V jobb volt a magyar uralr.a alatt,

w J L? — — •