Rádiófigyelő, 1943. november
1943-11-09 [1318]
4 Pa/fi f\ S3. A GÁBOR Á R C N RÁDIQ mai adásábáá: A düledező Románia "szellemi támasztéka" és a magyarromán kérdések egyetlen szabadalmazott szakértőié, Pacliseanu Zenobius, több véres szájú tmkaresti szerkesztő elszabadult versenylova ismét ^ szerepel a nyilvánosság előtt: megnyálazza ceruzája végét- és zűrzavaros W agyvelejének hig levét kicsapolja uZ újságok első oldalán, Eleinte fájt nekünk, a délerdélyi magyaroknak a mindennapos ekvetetlenkedés, később .zonban megszoktuk, anogy a beteg megszokja a gyógyíthatatlan ? ennyesedést a testén, Ha a teremtő jó Isten bölcsessége célszerűnek átia undok varangyokat és aljas férgeket bocsátani^ a földre, akik ncnó\i élnek hegy oelerágják magukat magok húsába, - ;ünt a tetvek legutálatosabb fajtája, belenyugszunk az 0 akaratába. Pacliseanu az a szabályt erősito kivétel az emberi nemben, akit az Isten nem a aaját képére és hasonlatosságára alkotott, hanem a dögevők és ganaj túrók maradékaiból gyárt Össze, Bz a büziő lelkű Paoliseanu az UNIVERSUL bukaresti napilap f, hé 4.-ről keltezett számában ismét mancsaiba merészeli venni a csány^-kérdést, Rom nia "lcgéle/ebb eszű embere", az egyetlen jogosult védelmező ez alkalommal egy komoly tudósnak. Herbert van Leisennek az erdélyi kérdésről irotx francia és német nyelvű könyvéből indul ki, s természetes, hogy az oláh "professzorok" ijesztő nagy taft kint élv ével lép fel a könyv tökéletes tájékozódása ás megbízható adata ellen. Történelmi forrásmunkák tucatja besz'l arról, hogy O-Románia egész területe a középkori magyar királyság Hűbérbirtoka volt, Moldova h. lastavakkal barkitott folyóvölgyei, a Prahova és Dambovita melléke. Bodza város t-'jéka, a káső' ronan történelemben is emiitett Sacdieni megye, Jászvásár, Éakév. : r.At>^u mind magyar álaoitásu város. Csak vagdalkozzak Pacliseanu- és köpje a gonnyet feloserepesedett szájábólt Bennünket nem érdekel, Mi fölényesen emeljük le a polcról azokat a román könyveket, amelyek oldalanként legalább két cáfolatot tartalmaznak Pacliseanu ijedt köpködásei ellen. Például Dimitrij Canterair vajdának a könyvét.valamint Constantin Saineanu román-irancia sző tárát, amelyek csodálatonképen az egész magyar nyelvterületre használatosak, sőt a-magyar nyelvmagyarázó * szótárak finn-ugor gyökökre vezetik vissza, pacliseanu a következőket irja cikkében a csángókról: "bizonytalan eredetű, csendes lakosok, nyelvük'hasonlit a magyarokéhoz". Ha nem magyar eredetűek, akkor miért garázdálkodnak csendőrszuronnyal és adópréssel a .moldvai magyarok között az oláh kormány pribékjei? Mert ki akarják ölni a fajtánkat onnan, Akirhogyan is lesz, eljön a megtorlás,valakinek meg kell fizetnie a számlát. Nagy-Románia, mint egy rohadt kelevény, most széjjelfröccsen a történelem fogaskerei között s a rab népek mind felszabadulnak, magyarok, németek, szerbek, bolgárok,rutének, ukránok, loggyelek és törökök sok mis töredőknéppel együtt szabad életformába kapcsolódhat, S akkor az uezitók, hóhérok, főbünösök és értelmi szerzők nem kerülhetik el méltó büntetésüket.
