Rádiófigyelő, 1943. október/2

1943-10-18 [1317]

1 el/el 32. 0 O_

0 N 22.00 órri német adásából: Mint az "Ts¥ő~áf rT^ai szövetsé

k

gas főhadiszállás .Jelont!, a fl^övctsó

ges8k"hQtclinas_ lé

y

~i alakulatok^ vonf > ös_aze_

t amelyek már"ifő"s%en aIIfia^~^üSötőr:-zag e"j á n3riöta^"altájTmeg- szállt területe^ ujabb: ' ~ * e^iig r

e

rrTTpaTHeit 'n: r:"ii bombázására. Az afrikul főhadiszállás nirül aaja meg azt is, ""nogy a németországi háboríts célpontokat most "már egyforma könnyűszerrel bombázhatjá

1

' a szövetségesek akár Nagy-Britán..iából, akár Olaszországból. TCarintia kforzetvezetője az ooztrák lakosság tudóméira hozta, hogy "a háborús események alakulása következtében Karihtiát a bombázás közvotlen veszélye fenyegeti". Ep'p';n ozórt a körzetvezető a legóberebb és legerősebb légtfé&olmi k

0

rzültséget rendelte cl, HolyBttese/Tille?/ ugyancsak kijolentBtto, hogy Ausz

triának _a le

gköze

l

ebbi jövőben már angol-am

erika

i bombázáso

k fa" k e iX" f öl

j 5 s z üInig. -36 S I • ** Na^-Britanniábc mo_ujobb.,j;morik

r i osr<po

tk

onti

ngeas érk

ezett, mégpeíis ak

Tőra

, árnllyenre r.zTdd'lgi baborŰ..Iffly^mán

j m5

g nem volt plida, -x x x — "Amoszkvri rádió jelentése szerint Hull amerikai és Eden angol külügyminiszter megér'-ezott Mosz

1 vába a hármas-értekezletre. " Lindley ErftzsE kommentárjában azt bizonygatta, hogy a németek "Balog"'tó taktivája" vie zafoTé fog elsülni. Vesztett ügyért harcolna** a minél tovább nyújtjá'-"a háborút, 05#k-annál jobbanyfcehe'zi t J

^/mog/

saját> háboruutáni kibontr'-ozisuk

a

c. Néztük pélláuí a sohweinTurfci támadást! Az ottani golyó £rcsepágy gyára''bon • majdnem felét gyártottá

1

' egé.^z Németország szükségletének, Golyóscsapágyra pedig szükség van mindenütt 1" egyetlen jármű se.i « szaladhat anélkül. De no folejtsü

1

' el, hogy a berber uton-utfélen szükség van * erre az árura , mégpedig lcgaiauc' ugyanolyan mértékben mint most a náboruban, Kárpcdig ezek t gyáraV niucenok többé í Pusztul a h: borúban a németéi' fiagánvegyona, ós igy nemzeti vagyona is. Hogyen képzelhető el békeidői uj1á''pülés az egyesek és az összeség vrgyona nélkül?! Es minél jobban húzódik a háború, annál több milliónyi r.óm-'t munkásember veszti életét. Ez már nomcsak egyéni Szorcncíó tlcnsjg p/'hozzátartozóv szár ára, "fc?.nem valóságOo nemzeti katasztrófa, mórt miként akarnak a némotok újjáépíteni egy feldúlt országot - munkáskén nélkül? Ugylátszik, a ném

etek öt perccel t

izénk3tt5"után"nkarják abbchagyni a háborút, -mely/kilátástalan már most./A

kkor o

'^rják abban"

;.ynl a'ro

rión

ytolcn küz

d

elmet, amidőn"má.r minde

n, minden elveszett azámu'-ra^ n jöv5 romonys'gével és ''üá-tásaiv 1 együtt. UJ £