Rádiófigyelő, 1943. október/2

1943-10-23 [1317]

im g 32, xmimtm^.mm^ mai adásábóli < Ma mai az egész világ ismeri Románia kétszínű* só gót ós jól tud J&>mindenki

y hogy Antonesounak az a szándóka, hogy minél előbb végetvessen a németbarátságnak, amely a románok sze* rint nem barátság, hanem szolgaság. Ezt a hirt maguk a regátiak terjesztik, főleg azért, hogy ezáltal'mlnél enyhébb Ítéletben részesüljenek a szövetségesek részéről, Románia ugy akar feltűnni a szövetségesek előtt, mintha Antonesounak is az volna a'kívánsága, hogy Románia minél előbb szakadjon el Németországtól, A regáti propaganda szerint Románia önvédelmét is abbahagyja, csakhogy ne harcoljon a né* metek oldalán. Hogy mennyire németellenes a román szellem, ezt főleg a román sajtóban megpenditett hangok alapján vizsgálhatjuk, Ugyanis október 18»-án a flEDRfi. aimü újság hasábjain egy költemény Jelent meg, amely népi termék formájában siratja a távollevőket. Itt ugyanis a szerző a keleten harcoló román ifjakra gondol, A vers nagyon primitív, ugyhosy könnye^ nópkőlteménvnek gondolható, de nem tévedünk akkor, EA ^Jicóját a STIRÍA. munkatársai között keressük, A vers ití..ft 'hírnév,ellenes szemlemet táplálja, az iró azonban^nem merj^jy-ilt&tí kijelenteni, hogy a bukaresti kormánynak ninos szándóka tovább a németek oldaíén'^Laroolnl, Az ARIEALuX oimü fclyóí>e\ főleg a regáti agybajosok megnyilatkozási színhelye, ugyanis Ht az Erdélyből el* menekült regátiak egyre fájdalmasabb hangokon nyilvánítják szomorúságukat azért, hogy el kellett menokülniök Észak*«réólyből, De, ^nem is Észak-Erdélyt, hanem azokat a nagyszerű állásokat "siratják, amelyeket el kellett hagyniok, Ugyanis a regátlaknak itt nagyon Jó dolguk volt, mert 2o éven át kedvük szerint rabolhatták az erdélyi népet és sunki/sem vonta felelősségre ezért őket:# Most sor» suk megváltozott ^és azért a nagy képzelőerővel rendelkező menekültekkel evyűirtr''egyre jobban siránkoznak és igazságtalanságnak *• • \ tj£ bécsi döntést« %