Rádiófigyelő, 1943. augusztus/2
1943-08-21 [1314]
TQ/Ta 31 P C 2 S 0 N Y 19.45 érakor a "Hét vég£<r$i H oin:a Csulon Konstantin képviselő hétvégi beszámolóját kEzvetit^tto. Boszámolólában grff .Bafcorházv Jánosnak, a asloTákifti nagvarná^csoport vezctő-j ^nok a aopregoni nvari pg yntnr-.on tartott előadására, tért vissza ó s Kétségbe vo nta J58 t rházynak azt a nogállapitását. hogy-a szlovákok ieiiődösükot a magyaroknak köszönhetik, f.íilyon téren nyilvánult mog ez a foilőaos? - vrtotto fel a kérdést Csulon Konstantin. Talán politikai téren? A magyar ország,! három millió szlováknak, bár jog szerint 45-50 képviselőjének kellett volna lennie, a valóságban csak 2 volt, később pedig, főként az 1906-7-os evőkben összesen 20, do ezeknek a föle is állandóan a váoi fegyházban Ult, A szlovákoknak ogyetlen sz olgabirájuk, főispánjuk, vagy alispánjuk non volt. nom szólva a miniszterükről* Vagy kulturális téren nyilvánult mog az a támogatás? iSgé8Z . r tjittlotén' 365 népiskola volt, amolyokbon szlovákul tanították a vallást. Ma 3052 tiszta szlovák iskolánk van. JJagyarorszagon egyetlen szlovák középiskolánk nem voltf ^Magyarország Talán a statisztikában növokedott mog a szlovákok száma? Ugyan, ugyani Bzt talán maga #s torházy som hiszi cl. Szomorú olgondolni és megállapítani, hogy két nemzet ól <vrvnáe mállott évszázadokon át, az egyik mindenét odaa-dja k ős nem kap érti cserébe semmit! Sem itkoiaRat, som azinházat, sem könyveket, sőt még nyomorult egy pár garasán épitott intézményeit is elvették, Grőf ^atarházy János, az egykori magyar főrendiház tagja valamikor azt kövotolto, hogy a szlovák képviselőkot meg kell fosztani mandátumoktól, mort ajagyar parlamentbon csak nagyar képviselők ülhotnok. £s ozt az JsterHázyt tokintik GnTawald utén a második legnagyobb szakértőnek a nemzetiségi problémák torén. Azután a Grunfalov után. aki megírta, hogy szlováknak lenni alacsonyabbrondüség3t jelont es szlováknak születni súlyos bttntetős, "A szláv áramlatok és hazánk" cinen 1902-ben ez az Bszt3rházy könyvet adottéi, amolybon elnyomást, olnycnást és megint csak olnyoriást ajánl, főként gazdasági t őrön. _ • . . Somait som kaptunk a magyaroktól, olnyonáson kívül.'Semmi közünk'a szdntistváni gondolathoz, mórt az idegen nekünk. Ne szépitsuk a nultat! Tény, hogy közős felületet kaLl l8Íii5 tt tír ^S^ií 8 ^V-Qtti megélhetés szabályozása céljából. jFolytatása kövo^kozik/ * *
