Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-05-14 [1312]
•• 7 i r Fa/Fa __A p_ o 2 .s p_ n y i _ rádió,.. 10 órakor Pozsonyból a szlovák hadseregnek ós a Hl inka -Gárda ós a Freivvilliger Sohutzdianst alakulatainak díszszemléje alkalmából szlovák nyelven hulyazini közvetítést adott. .1 díszszemlén megjelentek többek között Tuka kormány elnökhelyettes és Csatlós tábornok nemzetvédelmi miniszterjNémetországot B:\rtkausen és Lhgclbrccht tábornokok képviselték. A hadsereget,a Hlinkn-Gárdát és a Frpiwillíger Schutzdienstet Tuka dr kormányolnökholycttos köszöntötte,majd beszédet intézett a hadsereghez. Tuka beszédében a szlovák nemzőt ezeréves történelméig vetett visszapillantást,hangsúlyozván a szlovák nemzet évszázadokon keresztül vivott harcait és küzdelmét a nemzet megvédéséért,látóórt^nr.állóságáért és mindennapi kenyeréért.Tuka beszédében részletesen foglalkozott a 17 századdal és megj egyezte,hogy a szlovák nemzet ebben a^században hétszer szállt sikra,hogy megvédje jogait,életét és becsületét. Tuka beszéde végén Szlovákia hadseregének feladatát hangsúlyozta,amely abban áll,hogy megvédje azt,amit évszázados küzdelem gyümölcsözött. /Az adás erős légköri zavarok miatt csak részben volt vehető/. Fa/Fft A sz 1 o XÁJLS-£^~J^3M^vM£2k 12*05 órakor szlovák nyelven lapszemlét kötvetitottek. A mai sajtó-mondotta arádió - a Szlovák állam hadseregének méltatása jegyében áll,amely mindjárt az önálló Szlovákia megalakulásakor és az első nehéz percekben fegyvert fogott és megvédte az ország határolt E^.tbtan a SLOVÍK tegnan fflár ismertetett cikkével foglalkozott. A SLÖ7JSHSKA POLITIKA mai cikkében - folytatta a rádió -' azokhoz fordul, -.kik ma még mindig mérlegelnek és filozofálnak,ahelyett, hogy végre már a munkához látnának.A szlovák államnak első ideálja az építő és produktív : munka,amelynek útjára a szlovák nemzetnek teljes egységben kell lépnie,és nem szabad két részre oszlania a dolgozókra és az álmodozókba.A sok politizálás a különböző étekezletok és gyűlések helyett is sokkal szükségesebb a komoly munka. A SLOVAK Engclmann Rudolf politikai szemléjét hozza,amelyben Engelmann a német-lengyel kérdéssel foglalkozik.Kiemeli,hogy ilyen hirtelen fordulat két nemzet politikájában már rég nem történt meg.Engelmann ennek a fordulatnak az okát abban látja,hogy az a német-lengyel egyezmény,amelyet Hitler és Pilsudski 1934 ben megkötöttek nem volt teljes s hogy akkor az egyezménynek tulajdonkően csak a keretét vonták meg,amelyet Hitler kancellár most akart kiteőviteni.