Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember

1939-08-23 [1312]

/A szlovákiai adás folytatása,/ Fa/St Macii Sándor szlovák propagandái önök ma ^behatóan ta­nácskozott Hans Bcrnard Németország szlovákiai' követ éycl y két állam közötti kölcsönös és őszinte együttmüködéséről. 36 X % A német hatóságok a protektorátusban felhívást in­I testek a lakossághoz,' amelyben óva-intik a lakosságot, hogy'teljés nyu­í galmát őrizze meg és tartózkodjék meggondolatlan lépésektől, amely csak I a saját és a nemzet érdekét veszélyezteti, | — - — Pu/St A b u k,a r 'es t 1 rádió 21 órai románnyolvü híradá­sában közölte, hogy Saracioglu, török külügyminiszter Ankarában ma ki­hallgatáson fogadta StMöa Vazul román követet. 36 3E '36 Berlini jelentós szerint 3re.ucH.ts eh tábornok, a német iadsorog főparancsnoka szombaton 19,30 óraok a német hadsereghez fel­hívást ihtéz. • • ' "Az Intransigont cimü francia lap, '• _ azt irja, hogy a a francia-angol-szovjetorosz tárgyalások nem jutottak csődbe, hanoii egyszerűen csak megszakadtak,' de a katonai delegációk. tagjai továbbra is Moszkvában maradnak, 3Í x *', Tokiói jelentés szerint á japán kormány nézetét jut­tatta kifejezésre az egyik japán politikus, aki arra a kérdésre, hogy Japánta nézve milyen következménnyel jár a német-szovjot orosz megnemtá­madási szerződés, azt felelte, hogy Japán reméli, higy Németország Moszk­vában'nem vállal magára semmiféle olyan kötelezettségot, ami a kommu­nista ellenes paktummal ellentétben állana. Kijelentette, nem'hiszi,' hogy egy japán-szovjet orosz megnemtámadási szerződés létrejöhessen, mort Ja­pán a kommunizmus érdekében nem mondhat le a japán érdekek védőiméről. xxx A Corxierre delin Sora azt irja, hogy^Anglia és Fran­ciaország egyedül köteles most már megvédeni Lengyelországot. Felte­szi a kérdést, hogy e két ország milyen sogitséget nyújthat Lengyelor­szágnak,! majd rámutat arra, hogy Mussolini volt a legelső, oki Szov­jet Oroszországgal egyezményt kötött. Mussolini 1924-ben kötött egyez­ményt a szovjettel. Pu/St A toúlousci rádió 21.30 órai románnyolvü híradásában rámutatott arra', hogy a némot-szovjet orosz megnemtámadási szerződésben semmi különös vagy érdekes nincsen. Ami érdekes benne, jxz hogy váratlanul jött,' azonban semmiféle gyakorlati értéke és jelentő­sége nincsen, mert hiszen Hitler már Cshszlovákiának is megnemtámadási szerződést ajánlott, mégis lenyelte azt. Különösen azért nincs gyakor­lati jelentősége ennok a szerződésnek, mert Szovjet Oroszország . Hitler'szavában egyáltalán nem hisz. Sztálin nagyon jó emberismerő es gyakorlati érzékkel bíró ember. Felmerül a kérdés, hogy ha nincs gyakorlati erteké ennek a szerződésnek,' akkor mégis mi késztette Németországot arra, hogy Szovjotoroszországgal megnemtámadási szerződést kössön? /Folvtatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom