Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-08-01 [1312]
BIZALMAS! A divényi manifesztációs gyűlés folytatása,/ Ko/St * ', -Nem akarjuk a másét, rnég az esetben sem na felajánlanák nekünk,' mert tudjuk,' hogy egyszer eljön az idő, J amikor a falánk ság megbosszulja magát, azonban annál radikálisabban követeljük azt$ ami bennünket megillat és ami a mienk a jog és az'igazság alapján,. " Jó ha időnként igy találkozunk,' mert legalább tudtul adjuk'a világnak, hogy vagyunk és lenni aláírunk. Ma már mindannyian tudjuk, hogy mit akarunk, anélkül hogy be szelnénk", róla. Fölösleges hangosán követelnünk és a követeléseket preeizirozni,' mert mindannyian" tudjuk^ miből állnak követeléseink. Mi FS^" •-•r.-.2 ht*&r?-?nkr\v~' r?+,ot végzünk hogy egy emberként felkészüljünk jogaink éé követeléseink kivívásáénak napjára . /Közbeszólások: Mindent vissza,/ Ma már olyan erősek vagyunk, hogy bátran mondhatjuk azt nyiltan,' hogy a győzelem napja rohamosán közeledik. Az a fájdalom; amelyik bennünket múlt év november óta , J majd ez év márciusában ért nem csüggesztett el, ellenkezőleg'' megerősített és talán annak a nagy fájdalomnak köszönhetjük; hogy ma anryira egységesek vagyunk," mint talán a szlovák történelem folyamán soha, Sz a fájdalom jelölte meg programunkat; amelyik a teljes győzelemhez elvezet bennünket. Ellenségeink és áajtójuk ugy beszélnek és irhák rólunk,' mint erőtlen nemzetről, amelynek fiai másra mint drótozásra és üvegezésre nem alkalmasak. /Szégyen nekik./ "angsúlyozom; hogy azok, J akik ilyen véleménnyel vinnak rólunk még nem győződtek meg'a szlovák nemzet erényeiről és arról, hogy miképpen fog elbánni azokkal; akik •rabló kézzel függwtlcnségéhez nyúlni mernének vagy leigázni akarnának. Előttünk egy őél lebeg: mindönkit lelőni; aki le akarna bennünket igázni* Romélni szeretném, 7 hogy azok; akik ma a meleg nyári napon ilyen rojtélyos aspirációkkal foglalkoznak észhez térnek és elejét veszik a rájuk váró meglepetéseknek., Ha nem " ismerik e l a mi jogunkat; meg'ismerkednek a mi bombáinkkal és ágyúink kal. /Ked neuznaju nasé práva,póznaju nase bomby a nasé kanony./ /Közbeszólók kórusban:Nem hagyjuk magunkat,/ Elszakitott testvéreink! Talán sohasem omádkoz^ tunk',érettetek ugy mint most,' amikor itt állunk a szabad ég alatt; Most, amikor itt áll a szlovák hadsereg összeszorított foggal és puskával a kezében; arra gondolunk amire ti is, hogy felszabadításotok érdekében milyen mód volna a legcélszerűbb. Megtanított bennünket imádkozni az az igazságtalanság, 7 amely egyaránt sújtott bennünket és benneteket, A mi függetlenségünk nem csak számunkra szerencse; de azoknak is akik körülöttünk élnek; mert a mi leigázásunk az ő leigázásukat is jelenti., /Közbeszólások: Vissza a régi határokat./ Mi nem beszélünk arról; - folytatta Mach, J hogy mit akarunk azt mindannyiunk lelke mélyén i fekszik és ha itt lesz az ideje tudni fogjuk kötelességünket. j - A napokban Haván jártam és meglátogattam azokat, akik hallgatva az idggen suttogó propagandára aknamunkát végeztek a független szlovák állam ellen. A kíséretemben lévő külföldi ujságirók is * meggyőződtek arról, hogy mennyire megjavultak ezek az emberek, látván, hogy a szlovák nemzet győzelme befejezett tény és ők maguk is most aktív részt akarnak venni a további építésben; hogy ilymQdon helyte hozhassák azt;, amit elmulasztottak. Mi mégbocsa^pk közülük soknak, mert : meggyőzödtünk javulásu : ""'l éé a szlovák egységnek munkájukra szökséga van /Vége következik./ 0ltS7i
