Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember

1939-07-05 [1312]

/ '/ óra //"perc Po/St A bukarest i rádió 13,10 órai románnyel­vu híradásában Romániára szóló francia lapszemlét közölt. A bemondó szerint Franciaország jól ismeri Románia politikáját és az ott élő bul-» gár nemzetkisebbség helzetét. A bulgár képviselők a román parlamentben legutóbb lojális nyilatkozatot tettek, ezért Franciaország szerint is minden kivülről jövő elszakitási kísérlet alaptalan. A revizió t b ár­ milyen oldalról is jön n e csa k zű rzavart, veszedelmet, pu sztulást és há­ borút okozna . "/ Mach Sándor beszédének folytatása,/ Ha/St 4 SZ1OV!J5& nemzet minidg a munkások nanzete volt, mindig munkájából élt, de gyakran má.sok, iflegenek éltek az ő mukkájá­ból, az ő munkájából gyarapodott idegen tulajdon. A mii munkásaink, ami munkánk teremtette meg más nemzetek jólétének alapjait. Mostant°l kezd­ve ózonban önmagunknak fogunk dolgozni és magunk élünk meg saját munkánk­ba. De most, amikor ezen a szent helyen összegyültünk, meg kell moddetnom, hogy a. válá.gon más is van, mint a munka, kezdetében vaia az ige. w ekünk szlovákoknak kez­detben meg. volt az államunk és meg volt a nyelvünk saját hazánkban. Ké­sőbb azonk\bn jött az erőszak és az igazságtalanság. Elvesztettük azt, amit Isten adott nekünk, de bem vesztettük el az igét. Nyelvében ma-• radt meg a nemzet és ezért erre az alapra kell épitenünk jgvonlot is. Amikor összegyültünk a dévényi vár alatt, velünk együtt az egj ész vi­lág szlovákjai szlovák nyelvünkért tüntetnek, ^zért a szlovák nyelvünkért kellett harcolnunk a múltban, a szlovák nyelvelik szenteltük minden mun­kánkat, mert benne láttuk minden reményünkot és'jobb jövőnk biztositékát. Ma a szlovák nyelv a szlovák hazában az őt meg­illető helyre került. „ annak azóbban vidékek, ahol zárt tömbökben él­nek a szlovákok százezrei és ezek a vidékek nem tartoznak a szlovák ál­lamhoz. Ezeken a vidékeken még ma is verekedni és hadcolni kell azért, ami minden nemzet természetes és Isten adta joga, azért, hogy a gyermek anyanyelvén beszélhessen, azért, hogy a szlovák gyermek szlovák iskolá­ba járhasson 0f közbekiáltások: Mindent vissza!/, Amikon most <*z egész világ szlovákjai mellett tüntetünk, akkor elsősorban hangsúlyozzuk azt a szent akaratunkat ós kötelességünket, hogy törődni fogunk azokkal a testvéreinkkel, akik nem. élhetnek nyelvükben ugyanúgy mint mi, saját szlovák hazájukban. /Közbekiáltások:Minednt vissza!/ Eem kivonunk a határon tul élő testvéreink szá­mára semmi egyebet, mint azt, amit nálunk minden nemezetiség és minden nemzet számába biztosítottunk és amit a gyakorlati életben is érvénye­síthetnek, Dévény földjén szeretnénk rámutatni arra, mi­képpen lehetne megoldani a nemzetek egymásközötti viszonyát, különösen azoknak a nemzeti részeknek a kölcsönös viszonyát, amelyek nem élnek saját, önálló államban. Folytatása következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom