Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-07-01 [1312]
- Danzigban csak németek laknak, akik a Birodalomba akarnak visszatérni, Ez nem a mi ügyünk, mi csak semleges szemlélők vagyunk, áe tudjuk, hogyan gondolko zik a danzigi némely Vájjon az igazság érdekében volnae harcolni a danzigi németek akarata ellen, 1 A francia és angol csürni-csavarni kezdi a dolgot, megjegyezvén, hogy nemcsak Danzigról, hanem Európáról van szó. Erre igy feleltem: Emlékszem arra, hogy önök Franciaországban és Angliában aCschszlovák köztársaság érde/Jcében tüntettek, hogy a parlamentben beszédek hangzottak él, hogy.nem engedik azköztáréaságofi Pedig önöknek sokkal nagyobb érdekeik forogtak kovkán, mint most Eanzigban. Egyezményeik is voltak, amelyeknek értelmében köt elességük lett volna megvédeni Csehszlovákjá t _ s im mit tettek.' Sor került Csehszlovákia megszállására, a nemetek bevonultak Csehés Morvaországba és ne m tudommni történt volna Szlovákiával, h a a szlová kok „js_ ugy hittok volna önöknc^Fnint a c sehek. Önök nem tettek semmit, pedig szent kötelességük lett volna. A csehek - '~ nem is akartak a Birodalomhoz tartozni, Danzig pedig akar és fog is, de na boru m ég som lesz. A lenygplek és magyarok elnyomatásáról beszélnek nálunk] kér. delek benneteket: Elnyomjuk mi itten a magvaroka t? /Egy pár "Nem" kiáltás/ Újságjaik vannak fölös számban, még olyanok is;amelyek ellenünk uszítanak, holott alig hatvan-hetvenezer magyar él nálunk. Magyarországon több . Int fél millió szlovák él s csak egy hotilapjuk,van.,, de napilapjuk egy sin~cs, az előbbire még hosszú ideig várniuk is kellett. E szloy^ lap is csak ugy" ir, hogy minden során érezni: Kern szabad az igazságot megírnia! Ha Érsekújváron szlovákieláratu fényképeket raknak a kirakatba azonnal megjelennek a csendőrök, bevétetik azokat, mert -amint megokolják- ez hazaárulás, láz adás /"EUj ! Szégyen"/ Kérdezzétek meg a magyarokat,mi mindont tehetnek nálunk és mit tehetnek a határon tulon élő szlovákjaink ./"Szégyen 1 "/. Nem "gyalázat rájuk", mert én minozoket csak azért említ om, hogy a szlováko k Magyarors zágon ugyanolyan jogokat nyerjenek, mir,t_, a mi magyarjaink. omTcTjuk, hogy vannak nálunk.még elintézetlen dolgok, tudjuk, nogy egy negyvenmilliós nemzőt é l közelün kben , amely a környez ő, ricm^rbokat fe nyegeti és veszélyessé válhat ik mind, a magyar okra f mind a lengyelekre—la^. mert az ukrán nép még nem él önálló államban. Tarthat oz soká? Horn! Ha eljön az idő o nemzet igazsága is győz. ' %ch Sándor Ezután buzditó szavakat intézett a hallgatósághoz és kifejezte minden szlovák akaratát, hogy inkább meghalnak, de leigázni nem engedik magukat. Ha a nehézségekről kell is tudomást vonnunk, egyelőre-mondotta továbbá- ez nem lehet ok a nyugtalanságra és elégedetlenségre. Államunk önállóságának első napjaiban alattomosan megtámadtak bennünket, de szabadságunkat mégis meg tudtuk őrizni. Fürdőink ha nincsenek is tele ; non fontos, mert tudjuk, hogy a nemzet nemcsak a fürdőkből él. ^rtesülősei# vannak arról, hogy a lengyel -magyar és rivierai fürdők is üresek. iVx ach Sándor ezután ogyijrégrc és kitartásra szólította fel a szlovákokat és gárdista, köszöntéssel fejezte be beszédét.
