Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-07-01 [1312]
ora perc DI&HLMHO: Tó/St / A 1 5 0jei közvetíttés második folytatása./ A követkézé stónok Mach Sándor propagandáiönök volt Mach Sándor beszédé ben többelScözött a következőket mondotta: A világból állandóan érkeznek hozzánk különböző hirek. Az a meggyőződésem, hogy e hangok nem volnának oly abszurdok ós nevets'gcsek, ha az egész világnak alkalma lenne meggyőződnie, hogyan gondolkozik a szlovák nemzet. Nagyon örülük, hogy leguj abban külföldi ujságirók jönnek közénk, hogy megfigyeljék, mi is történik itt. Megfigyelők vannak itt Magyarországból és Lengyelországból is és látják, hogycu/vi gondolkoztok^ mi az akaratotok. /"Önállóság"/ .Igen, ahogy mondjátok, Önállóan akarunk élni! V.?. a s-7 .1 , oyák nemzet akarata, , Az önállóságért • küzdött a sblovák nemezt attól azmidőtől fogva, amióta elvették tőle, J Kmlnk ma van% csak a régi történelmi r ipg ok megújítása . Amink ma van.nem kap tuk ajádékba március 14,-én idegenektől, hanem Isten akaratából lett tulajdonunk. Na engedjétek magatokat megtéveszteni olyan hangoktól, amelyek azt állitják, hogy amit március 14,-én kaptunk.csak ránk kényszoritették, és hogy a szlovák állam csak szükséges kiút volt. Mach Sándor ezután visszapillantást vetett a szlovák történelembe és megállapította, hogy a szlovákok a történelem fo lyamán hét alkalommal is fegyverről , küzdöttek a' sza bads ágért. , M ajd igy folytatta: Néhány külföldi újság azt állit ja, hogy Hlinka som akarta azt, amire március 14.-én sor került. Erre csak Hlinka saját szavaival felehetek, amelyeket 1938 június 5,-én a nála megjelent külföldi újságíróknak mondott, akkor amikor azt kérdezték tőle,vájjon akarja-o a szlovák nemzet az önállóságot? Hlinka igy felelt: iVi elyik nemzet nem akarná az önállóságot?! - Igy gondolkozik ma minden szlovák. Arra a vádra, hogy Szlovákiát eladtuk a német eknek, nagy nemzeti hősünknek t H urbánna k a szavaira kell utalnom, aki már a mult században mogirta, hogy a i szlo vákok öná11óságukat csak német segítséggel fingják tudni kivívni^.-'imb az ő segítségükkel vivtuk ki szabadságunkat, amely azonban tulajdonképpen már regen megilletett bennünket . Véres harcokat folytattunk a magyarokkal és más•nemzetekkel is, de s ohasem küzdöttünk németek elleni 6z történelmi tény. Ezért logikus volt hogy március 14,-én Németország oldalára álltunk , ami azonban nem jelen ti azt, a hogy n német rabsz o lgaságba hajtottuk voln a a fejün ket. Ellenkezőleg a német ember nem „segíti a rabs\jplgát, mert nem imponál neki; a németnek csak a katona, azjöntudatos, becsületes férfi imponálj aki nemzeti jogaiért meg is tud halni. £ szlovák nemzet október 6.-án és a március 10-1&,*-o közötti napokban mint egész férfi állta meg helyét. Amikor március 10.-én és a következő napokban a cseh ágidataszka fegyverrel támadt ránk, a szlovákok hősiewen mentek neki a tankoknak, puskáknak ós szuronyoknak, mert atyáik évszázados vágya hajtotta Őket, hogy közdjenel az öhálló államért. Kérdezem tőletek: Akarjátok-e yegtartani önállóság- tokát? /A kar juk!'/ Azért kérdem ezt tőletek, mert a nyugati nagyhatalmak és bizonyos szomszédos államok állandóan ter.iesetik a hirt T hogy sen ki, smm akar ja , köz ülünk aztk ami ma van, hanem yqgyz.a. CsehszlQ.vák . köztár.-— sasagba akar visszatárni, vagy valahova másho va ti Kérdem tőletek: Akartok-e visszatértni qjösehszlovák köztársaságba? /Nem akarunk!/ *~ Lengyel megfigyelők is vannak soraitokban, ezért kérem válaszotokat, akartok-e Lengyelországhoz tartozni? /Nem akarunk/ Mivel Magyarosrszági ujságirók is vannak itt - nekem igen j ó ismerőseim akartok-e Magyarországhoz tartozni? /Eolvtatása következik/ rttfcíAOOS UNttW
