Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember

1939-05-03 [1312]

HL/Bi A b e lg r á d i rádió 19.3,5 órai szerbnyel vü adásában a következő magyarvonatkozású híreket közölte; Teleki és Csáky Berlinből visszaérkeztek. Megérkezé­sük után a politikai élet súlypontja újra a belpolitikai kérdések­re tevődik át. A berlini tanácskozásokról szóló nyilatkozatában Teleki Pál gróf kijelentette, hogy semmiféle megegyezés aláírására nem keiült sor ez ugyanis Németország ás Magyarország között fennálló szívélyes baráti viszonyra való tekintettel teljesen fölösleges is volna. Ismertette Teleki Pálnak Hitlerhez küldött távirata tartalmát. Ko/Bi A sz 1 o v á k i a i rádióállomások 19.20 órai adásukban Bercsényi Ti bo r sz erkesztő előadását közvetítették," a magya r á llamférfiak berlini látogatá sán ak" margójá ra"címen. - A magyar állámfé ríiak látogatása Berlinben véget­ért és Teleki miniszterelnök Csáky külügyminiszterrel tegnap elindultak Berlinből és ma délelőtt Budapestre érkeztek. Hitler kancellárnál tett diplomáciai látogatások rendszerint nagy figyelemmel vannak kisérve és igy történt meg, hogy a magyar államférfiak látogatásának is a világ' sajtója rendkívül figyelmet szentelt. Nem beszélve a magyar sajtóról, amely már nem ezeréves magyar-német barátságról ir» hanem több magyar lap•mar kétezer éves német-magyar szomszédi jóviszonyról és'barátságról tud. Jellemző ez a magyar sajtóra, amely nem arra törekszik, hogy a való helyzetet feltárja, hanem egyöntetűen egy gombnyomásra olyan képtelen dolgokat képes állítani, hogy egy kívülről szemlélő egyénnek a magyar sajtó olvasására önként az a benyomása, mintha ponyvaregényt olvasna. Ugyanakkor amikor a magyar államférfiak Berlinben pohárköszöntőre válaszoltak Ribbontrop német külügyminiszter felkö­szöntőjáre, Budapesten és Magyarországon olyan dolgok történtek," amelyek semmi estre sem szolgáltak a magyar sajtó által annyira hangoztatott " kétezer éves " német-magyar barátságnak és Teleki miniszterelnököt bi­zonyára kellemetlen érzés fogta el, amikor a német külügyminiszter fel-­köszöntőjére az őszinte német-magyar barátságot kelletett hangsúlyoznia. Szó van ugyanis igen érdekes dolgokról, amelyek a magyar államférfiak berlini tartózkodásuk ideje alatt Magyar­országon lejátszódtak és . pillanatra érdemes elgondolkoznunk fölöttük. Magyarországon az ottani németek fiatal'és agilis vezére, Basch dr. szerint 700 ezer főnyi német kisebbség ól. Ez a nagy­számú német kisebbség most elsőizben került abba a helyzetbe, hogy a magyar hatóságoktól engedélyt kapott szabad szervezkedésre ós gyűlés meg­tartására. A magyar állameszme eddig nem ismerte azt a fogalmat, hogy a kisebbségeknek is jogaik vannak ás gúnnyal utasította vissza a magyar sajtó nem egyizben a kisebbségek elleni követáéseit, amellett hangoz­tatván, hogy a magyarországi kisebbségek nem is akarnak kisebbségi jo­gaikkal élni, mert iiü állampolgárok akarnak maradni. / folyt, következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom