Rádiófigyelő, 1938

1938-12-31 [1310]

BIZALMAS! A legnyomatékosabban ki kell azonban jelentenünk,hogy az,ami karácsony­kor,a szeretet és béke ünnepén történt, nem egyeztethető össze a k or­r ektség parancsával,hanem a legsúlyosabb m egsé rtése yoltj gem - qsak aj nemzet i, emberi"~és erkölcsi jognak,'hanem a'bo c H döhtés"hek'~'is IX feegs'i" hat ar ozat magába foglal ja a kisebbségi "védelmet is, jelenti 1~e^iaz" e 1­f*glalt területen élő szlovákok nemzeti,politikai és kulturális vé­delmét is.^Hogyan egyez tethető ezzel össze a magyar csendőrök naeysn­rányi fellépése, valamint a szlovák nemzet védtelen hozzátartozói ellen elkövetett sok más erőszakosság és önkény ? A magyar kormájqp-: nem átallotta ezeket az eseményeket azzal mentegetni, hogy az:_ állig felfegyverzett csendőröket fenyegette a védtelen nép. A m. kir. kormány a'megszállott területen elkövetett erőszakoskodásokat azzal magyarázta, hogy a megszállott területen katonai diktatúra van. December 22.-én polgári hatóságok vették át a közigazgatást, de , mint azt a nagysurányi események bizonyitják, az azóta elkövetett atrocitások még súlyosabbak voltak, mint a kato­nai közigazgatás idején és olyan helyzet. keletkezett, .amely civili­zált Európában tarthatatlan. Gsáky gróf külügyminiszter hivatalának átvétele alkalmával többek között kijelentette, hogy mindaddig nem lehet szó barátságról Magyarország ós a Cseh- Szlovák Köztársaság között, amig magyar'alattvalók százai ülnek a mi börtöneinkben. Ehhez mog kell je­gye ni, hogy ezek a foglyok tulnyom órészben ter rorista ba ndák tagjai. akik alattomos támadásokat intéztek területünk ellen és" akiket terrorista akcióik során fogtak el. Gsáky gróf külügymin iszter urnák tehát a zt k ell mondanunk, hogy bebörtonzésükért nem mi vágyunk felelősek. Annál nagyobb "erkölcsi jogosult ság^nTH^nghaT e r "netetien'a barátságos _együttélés a magyarok és Köztárs aságunk között", "' amig magyar terroristák támadásokat intéznek területünk ellen és magyar csendőrök gyilkolják és kínozzák a m egszá llt térületen élő _sz loáákokat, akik semmi mást nem követtek él mint ágzt, hogy, hűen ki-. tartanak szlovák nemzetük mellett. " Mi bizonnyára nem akarunk beleavatkozni a magyar állam szuverenitásába. Sohasem fogjuk pártfogolni azokat, akik tisztátlan okokból közönséges bűncselekményeket követnek el. Egyet azonban ki kell j elent énünk: Ugyanúgy, ahogy a magyarok tették h usz éven át, mi is a legnagyobb fig yelemmel fog.juk kisérni^a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét. A nemzeti együvé-tartozás erzesetol eltelve, nem vesz it jük el szem elől testvéreink sorsát. Védeni ás óvni fogjuk nemzeti, poli­tikai és kulturális jogaikat minden eszközzel, amely egy önt udatos nem­zet_rendelkozésére áll7 E zt parancsolja nekü nk a becsület és~erre jo­gosít fel bennűii lcet a mái"Európa erkölcsi és jogi szZüXen~l~e7'~~''' ' ~Tzm az alapon. 1 a mgyárorszá^f"lT^petise gl csoportunk­kal való kiolé gi tő~óirineÍtanyos elj árá s alapján továbbra is arra_ fogunk_ töre kedni, hogy jo szom s zédi viszonyt hozzu nk létre a magyarokkal . Ebben a szelleméén es ezzel az elhatározássaT""7c'Józzük be ezt az évet. Ennek az elhatározásunknak ad kifejezést a mostani po­litika amnesztia is. Még egyszer appellálunk a Magyar király i kormány­ ra t hogy a jjövőbon bánjon jól a magyarországi sz lovákokk al, "min t azt... oly gya k ran es szívesen hang sulyo zza. Et tol a * bá iáasmó üTEc"! függ majd a .. mi állásfoglalásunk' és a Dun^modunco nyugodt "légkorc^"~

Next

/
Oldalképek
Tartalom