Rádiófigyelő, 1938
1938-10-13 [1310]
IÍU/BJ . X A szlovenszkó'1 magyaf állomások este 10 óra-30 perckor a külföldi propagandára figyelmeztették hallgatóikat. " Ezekben a nehéz napokban - mondotta a bemondó - amikor a csehszlovák köztársaság minden határát idegen katonák csizmáitól döng a_föld, ellenségeink nemcsak területünket akarják megcsonkítani, de megakarják bontani polgáraink egységét és elakarják venni a csehszlovák államba vetett hitüket, A kutmérgezcfc terjesztik azt a hirt is, hogy a magyar gazdának jobb lesz a sorsa, ha..- nem Szlovenszkóban, hanem Magyarország területén adja el termékeit." A szlovenszkói bemondó ezután rámutatott arra,hogy a budapesti rádió állításainak alátámasztására semmiféle konkrét tényt'nem tud felhozni és csak azzal operál, hogy a pengő árfolyamát nem 6, hanem 9 koronában adja meg. Ugyanakkor azonban elhallgatja, hogy Magyarország nem devizáért és nem is nemes valutáért viszi ki külföldre búzáját, hanoii jobbára olyan árucikkekért, amelyekre egyáltalán nincs szüksége. Magyarorszagnak. Igen jellemző az egyik magyar politikusnak az a kijelentése ,•hogy Magyarország szájharmonika szükséglete évtizedekre fedezve van. Azt is elhallgatja a magyar rádió, hogy a mai világgazdasági helyzet és a háborús . ' " psychozis járult hozzá a gabonaárak emelkedéséhez. Mindenesetre tény az, hogy a csehszlovákiai magyar gazda búzájának és rozsának ára nem függ a piaci hullámzásoktól, mert állandóan meg van állapítva. Ezután összehasonlította a kukorioa ós korpa árakat és megállapította, hogy e fontos takarmány! cikkekért, amelyeket a gazdák túlnyomó része kénytelen, : bevásárolni, hiszen maguk nem tudnak annyit termelni, amennyire szükségük van, a magyarországi gazdának lényegesen többet kell fizetni, mint a csehszlovákiai gazdának. Pozsonyban a kukorica eladási ára 115 korona, Budapesten pedig 121 koronának megfelelő pengő. Jobb lesz - fejezte be támadását - ha ezeket az adató-kat szem előtt tartjuk, amikor a lélekmérgező^csábdalait hallgatjuk. Pu/BJ. A moszkvai rádió 22 órai magyar nyelvű adásaban ^éjes támadást int ézett Horthy Miklós kormányzó, v'"r ^1m»h é P Imrédy Béla mini szterelnök ellen, akiket ugy igyekezett beállítani, mint a magyar reakciós szellem képviselőit és mint a német politika kiszolgálóit. Horthy kormányzóról megjegyezte, hogy nemzetfelszabaditó munkája a-valóságban csak nyomort és teljes politikai jogfosztottságot hozott. Kánya Kálmánról megjegyezte, hogy a I - Bledbon létrejött egyezményben Romániát és Jugoszláviát nemzeti államnak ismerte el ós ezzel Magyarország bebizonyította azt, hogy az erdélyi és a bánsági magyarság sorsa nem érdekli. Kánya í •* • . "i megelégedett a bludi papirosegyezménnyel, Csehszlovákiával szemben azonban a fasiszta államok biztatására már nagyobb igényeket jelentett be. Az Imrédy ellen intézett támadás során megemlítette, hogy a csehszl ovákini rnngynr népr e nézve a z anyaországhoz való visszatérés csak akkor, jelői rt ott vQlna igazi .fel szabad u lást, ha egy demokratikus Magyarországba térhetnének vis.sz e. , nem "pedig Imrédy reakcies Magyarországába.
