Rádiófigyelő, 1938

1938-10-28 [1310]

Ta/BJ A három szlovákiai adó 19.45 órakor "Szlovákia vedelne" keretében magyar nyelven a következőket olvasta be. Ki ne hallott volna a MOVE-ról? Az utóbbi időben száritalans zor megátkozták szerény jövedelmük, vagy munkanélküli szegény fiatal­emberek ezt az egyesületet? amelynek a segitségével egy kis politi­kai klikk akarta megsütni a maga pecsenyéjét egy sereg szegény fel­re vezetett fiatalember szenvedése árán. Ezek közül a fiatalok kö­zül az egyik a következőképen mondta el a terrorista kalandban va­ló részvételét: , . Egy szép őszi napon levelet hozott a posta. Katonai be­hivó volt benne. Lelkesen és örömmel mentem teljeseitoni katonai kötelességemet. Bevonulásom után azonnal felfegyvereztek és letet­tük a honvédésküt. Pár,nap múlva kiválogattak bennünket és külön századokba osztottak. Én a századommal 9.-én léptem át a határt.Bi­zalmas utasitást kaptunk, hogy a csehszlovák sorkatonaság kivonult a Felvidékről, ahol fejetlenség uralkodik és kommunista- bandák garázdálkodnak. Azt mondták, hogy nekünk kell megdédeni véreinkfct, akik már várva-várják érkezésünket. Meglepetéssel és megdöbbenéssel láttuk azután, hogy rendes cseh sorkatonaság . fogadott, akik tökéletlen fegyvereink miatt jóformán percek alatt szétszórtak. Az est leple alatt egy er­dőbe húzódtunk vissza. ' .. Xáttuk, hogy félrevezettek és azt is, hogy a lakosságot senki <6on sanyargatja, hanem azok jobb viszonyok között élnek, mint nálunk.Sokan azt akarták, hogy vessünk véget a meggyőződésünk elleni harcnak. Egy karépaszományos őrmester ennek a becsületes kívánságának az áldozata lett, mert Géreb főhadnagy azonnal agyonlőtte. A tisztjeink nem Í kartak megadni magukat, mert fenték a' fogukat a zsiroá munkácsi zsidókra. A legszerencsétlenebbek mi, tartalékos honvédek vagyunk, akik becsületes és igaz magyar hűséggel mentünk védeni hazánkat és akikből rablókat csináltak. Meg kell hogy szánjon bennünket minden becsületes magyar ember, mert nemcsak lelkileg, hanem testileg is rengeteget szenvedtünk. Mikor szétszórtak, majdnem tiz napig bolyong­tunk barlangokban, erdőkben, tüskék között étlen-szomjan, úgyhogy alig volt már vér az erünkben, amikor a csendőrök ránk találtak. Mi katonákhoz illően akartunk harcolnid de csak gyilkolhattunk, mert futó betyárokká lettünk, mint volt valaha Rózsa Sándor. .Kossuth Lajos azonban, ha el is fogadta a *,AÁ betyárok . honfiúi szolgá­latát, nem osztotta be Rózsa Sándor szabadcsapatait a sorkatonaság­ba. Ma azonban a dicső honvéd névből csináltak betyárokat. Rózsa Sándorok pitykés mellényben, fokossal a kezükben és «, jól tápláltan keményen, miként a pusZták fiaihoz illik, harcoltak az ellenséggel, de mi vérszegényen, kiéhezve, rongyosan bolyongtunk és ágtól szagga­tott bogáncsos rongyaink alatt rejtegettük a gránátokat, pisztolyo­kat, robbanóanyagot és egyéb orgyilkos fegyvereinket. Nevetséges Don Quijotte, vagyunk egy degenerált társadalomnak. fmypr*í*jLfi&j^ Édes anyáink, feleségeink, gyermekeink menjetek el, Hej jóshoz,P . . . z, Hubayhoz, akik nyomorunknak szerzői voltak es akikről mégsem hisszük, hogy annyira gyávák és cinikusak lennének, hogy feladjanak bennünket . Kérjétek meg őket és a kormányt , hogy ne tagadjon mebj, hanem védjen meg, ha már ebbe a helyzetbe taszított, Csak rajtatok múlik kedves szeretteink, hogy viszont látjuk-c még egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom